Századok – 1937

Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431

42-t о fekete nagy antal. a templom neve rendszerint az összes szentek (Mindszent) vagy a környéken tisztelt páros szentek (Fábián és Sebestyén, Kozma és Dámján, Fülöp és Jakab) tisztelete alapján, vagy egyes szentek tiszteletéből keletkezett. Ezen kívül patrociniumként szerepelnek az úgynevezett szent titkok is (Szentháromság, Szentkereszt, Szentlélek). A templom nevét rendszerint elárulja a főoltár képe, mely mindig a védőszentet vagy a szent titok kialakult ábrázolását mutatja. A patrocinium alkalmazását az egyház előírta, de a megválasztásba nem folyt be, úgyhogy az a hívők vagy a kegyuraság elhatározásától függött.1 így az egyes szerzetesrendek, vagy a lelkipásztorkodással foglalkozó papság révén minden vidéken már a legkorábbi időben kifejlődött bizonyos szent titkoknak vagy szenteknek a tisztelete, akiket aztán az általuk alapított egyházak védőszentjévé emeltek. A szerzetesrendek közül a salzburgi főegyházmegyéVel kapcsolatban lévő bencéseknél főleg a rendalapító Szent Benedek, Szent Márton, Szent Rupert és Szent Péter tisztelete virágzott. A nyitrai templomot pedig Adalramus salzburgi érsek а IX. század elején Szent Emmeram u* tiszteletére szentelte fel.2 A bencések telepítő munkáját, falualapításait és egyházépítéseit mindenütt végigkíséri ezeknek a szenteknek a tisztelete, mert ahol ők építettek egyházakat, ott csak ezeket az általuk tisztelt szenteket alkalmazták patrociniumul. A patrocinium alapján tehát a bencések telepítése, annak iránya és területi határai mindenütt megállapíthatók. A Szent Benedek rendjéből fakadó ciszterciták, noha elsősorban ugyancsak a bencések szentjeit tisztelték, patrociniumul mégis csak a Boldogságos Szüzet alkalmazták, úgyhogy ezen a nyomon a védőszent után a ciszterciek telepítő munkája is nyomon kísérhető. így tehetett például Schwartz Elemér Szentgotthárd keletkezésére és telepítőire vonatkozólag értékes megállapításokat : minthogy a ciszterciek rendi alkotmányuk értelmében csak Szűz Mária tiszteletére emelhettek templomokat, a Szent Gotthárd tiszteletére épült templomot ők nem alapíthatták és így a vidék megtelepítője sem lehetett a cisztercita rend.3 A patrociniumot megállapító szabály alapján talán még arra is kétségtelen adatokat kapnánk, hogy a későbbi időben 1 Schwartz E. : A patrocinium a helynévfejtés és telepítéstörténet szolgálatában. Századok, 1933, 184—191. 1. 2 Pauler Gy.—Szilágyi S. : A magvai1 honfoglalás kútfői (Budapest 1900), 310. 1. 3 Századok, 1933, 187—190. 1.