Századok – 1937

Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431

42-t о fekete nagy antal. a templom neve rendszerint az összes szentek (Mindszent) vagy a környéken tisztelt páros szentek (Fábián és Sebestyén, Kozma és Dámján, Fülöp és Jakab) tisztelete alapján, vagy egyes szentek tiszteletéből keletkezett. Ezen kívül patro­ciniumként szerepelnek az úgynevezett szent titkok is (Szent­háromság, Szentkereszt, Szentlélek). A templom nevét rend­szerint elárulja a főoltár képe, mely mindig a védőszentet vagy a szent titok kialakult ábrázolását mutatja. A patro­cinium alkalmazását az egyház előírta, de a megválasztásba nem folyt be, úgyhogy az a hívők vagy a kegyuraság elhatáro­zásától függött.1 így az egyes szerzetesrendek, vagy a lelkipásztorkodással foglalkozó papság révén minden vidéken már a legkorábbi időben kifejlődött bizonyos szent titkoknak vagy szenteknek a tisztelete, akiket aztán az általuk alapított egyházak védő­szentjévé emeltek. A szerzetesrendek közül a salzburgi fő­egyházmegyéVel kapcsolatban lévő bencéseknél főleg a rend­alapító Szent Benedek, Szent Márton, Szent Rupert és Szent Péter tisztelete virágzott. A nyitrai templomot pedig Adal­ramus salzburgi érsek а IX. század elején Szent Emmeram u* tiszteletére szentelte fel.2 A bencések telepítő munkáját, falu­alapításait és egyházépítéseit mindenütt végigkíséri ezeknek a szenteknek a tisztelete, mert ahol ők építettek egyházakat, ott csak ezeket az általuk tisztelt szenteket alkalmazták patrociniumul. A patrocinium alapján tehát a bencések telepítése, annak iránya és területi határai mindenütt meg­állapíthatók. A Szent Benedek rendjéből fakadó ciszterciták, noha elsősorban ugyancsak a bencések szentjeit tisztelték, patro­ciniumul mégis csak a Boldogságos Szüzet alkalmazták, úgyhogy ezen a nyomon a védőszent után a ciszterciek tele­pítő munkája is nyomon kísérhető. így tehetett például Schwartz Elemér Szentgotthárd keletkezésére és telepítőire vonatkozólag értékes megállapításokat : minthogy a ciszter­ciek rendi alkotmányuk értelmében csak Szűz Mária tisz­teletére emelhettek templomokat, a Szent Gotthárd tisz­teletére épült templomot ők nem alapíthatták és így a vidék megtelepítője sem lehetett a cisztercita rend.3 A patrociniumot megállapító szabály alapján talán még arra is kétségtelen adatokat kapnánk, hogy a későbbi időben 1 Schwartz E. : A patrocinium a helynévfejtés és telepítés­történet szolgálatában. Századok, 1933, 184—191. 1. 2 Pauler Gy.—Szilágyi S. : A magvai1 honfoglalás kútfői (Budapest 1900), 310. 1. 3 Századok, 1933, 187—190. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents