Századok – 1937

Értekezések - BÁRCZI GÉZA: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez 399–416

41(5 bárczi géza. egy flamand hangerei, hongerei népetimológiával eltorzított alakja, bármilyen szellemes, nem lehet elfogadni, mert semmi adat sem támogatja. Ez a körülmény, tekintettel arra, hog}' a középkori Liègere oklevelekben és krónikákban sok részlet -adat áll rendelkezésünkre, már maga is valószínűtlenné teszi ezt a feltevést. Ugyancsak ezért nem gondolhatunk arra sem. hogy e szóban valamiként a franciául hongroyenmek nevezett magyar tímárok emléke él ; ez a szó különben sem mutatható ki a vallonban. De különösen valószínűtlenné teszi Gobert okoskodását az a körülmény, hogy ilyen 'Magyarország' nevű dűlőnevet másutt is találunk vallon földön, egyebek közt olyan helyen, ahol sem posztószárításról, sem bőrkikészítésről szó sem lehet. így volt Huyben is a Long-Thiers (= hosszú domb) utca közelében egy Hongrie nevű hely (mellékutca? teleki).1 Sclessin mellett, Liégetől kb. három km-nyire délre volt egy voyne (veine) vagy houillère (hullifodina) de Hongrie (Hongherie, Hungrie) nevű szénbánya, mely a val-Benoit-i cisztercita apácakolostor tulajdona volt. Erről a szénbányáról 1349 és 1394 között öt, részint eredetiben, részint másolatban fönnmaradt oklevélben történik említés.2 Ugyancsak egy ilyen dűlőnév van Lixhe mellett (15 km-nyire északkeletre Liégetől), 1355 : en Uwe kon dist Hongrie,3 Hasonló dűlőnév egyebütt is lehetett, sőt remélhető, hogy egy-kettő még elő is kerül. A liège-i rowe Hongrêye nem áll tehát elszigetelve, s így joggal gondolhatunk arra, hogy ez az elnevezés, éppúgy mint a többi. Magyarországról kapta a nevét, de arra vonatkozólag semmit sem tudunk, hogy ez milyen alkalommal és milyen okból történt. Az ilyen Magyarországra emlékeztető helyneveknél nagyobb számmal fordulnak elő olyan személynevek, melyek 'magyar'-t, 'magyarországi'-t jelentenek. Ilyenek : 1205 : egy tournai-i eredeti oklevélben szerepel a tanuk közt Hungerus (S. Hungeri).4 1212 : egy Cornilíonra vonatkozó oklevélben Walterius Hungarius 1263 : Liègeben az allodiális kúriától kibocsátott eredeti oklevélben a tanuk között szerepel sires Johans li Hongres, az allodiális kúria 1 R. Dubuis : Les rues de Huy, 370. 1. 4. jegyz. a Cartulaire de l'Abbaye du Val-Benoît, p. J. Cuvelier (Bruxelles, 1906), 448, 447, 505, 509, 710. 1. 3 Thimistère : Cartulaire de St. Paul, 234—35. 1. 4 Chartes de ГАЬЬауе de St.-Martin de Tournai, p.p. A. d'Herbomez, I. 190. 1. 5 Analectes pour servir à l'histoire ecclésiastique de la Belgique (1890), 151. 1.