Századok – 1937
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 389–398
elnöki megnyitó beszéd. 395 kére, s valamennyiük szerves összefüggésének bizonyítására. A történettudományi kutatás és rendszeres feldolgozás megszervezésének feltételeiről szólva ismertette a bel- és külföldi történeti intézetek, speciális irányú tanszékek szervezésére és kutatóösztöndíjak létesítésére irányuló terveit, melyeket később miniszterként jórészben meg is valósított. Ismertette továbbá a társadalom történeti érdeklődésének felkeltésére és anyagi erejének igénybevételére irányuló akció eszméjét, aminek eredményeként a Társulat céljaira már az első évben ] 16.000 aranykoronát, majd pénzünk értékének fokozatos csökkenése után újabb 4,000.000 koronát sikerült társadalmi forrásból szereznie, nem is szólva a kultuszkormány évi 7500 aranykoronás támogatásáról s a fokozott mértékbeli megindított taggyüjtés következtében megnövekedett bevételekről. Ezekre az anyagi erőforrásokra támaszkodva jelölte ki a Társulat új feladatkörét és munkaprogramul ját. A megelőző korszak részletkutatásának és a szakszerű specializálás szempontjainak tárgyilagos méltánylásával, rámutatott a specifikáló szellem és a tudományt atomizáló aprólékos böngészkedés túlhajtásának következményeire ; a szakszerű, de jelentéktelen és érdektelen közlések rendszerének hátrányaira. Felhívta figyelmünket a tudományban európaszerte érvényesülő szintétikus törekvésekre, a szélesebb távlatú kutatómunka és összefoglaló munkálatok megindításának, addig elhanyagolt korszakok — elsősorban a legújabb kor — és a modern állami és társadalmi berendezkedés alapjaiul szolgáló intézmények történeti feldolgozásának immár halaszthatatlan szükségére. Szétágazó kis feladatok helyébe átfogó nagy célkitűzéseket állított a Társulat elé. A Századok feladatát szigorúan tudományos módszerrel kidolgozott, de a művelt társadalom érdeklődésének ébrentartására alkalmas általánosabb érdekű, jelentős tárgyakat felölelő tanulmányok közlésére korlátozta s tehermentesítése céljából néhány év multán a forráskutatás és forráskritika eredményeinek ismertetésére külön folyóiratot alapított : az Országos Levéltár hivatalos kiadványaként megjelenő Levéltári Közleményeket. A nagyközönség olvasmányául szánt, de idővel érdektelenné vált Magyar Történeti Életrajzok további kiadását megszüntetve, egy általánosabb érdekű monográfiagyüjtemény megindítását vette tervbe,