Századok – 1937

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 389–398

392 hó.m an bálint. Társulatunk első negyedszázadának -— az Ipolyikorszaknak — ezek a vezéralakjai már felismerték a részletkutatás fontosságát, a monografikus feldolgozások szükségét, a forráskritikai szempontok és általában a tudományos módszer jelentőségét. Elmerültek a speciális kutatásban és ily vizsgálódásokra ösztönözték a környezetükbe került fiatalokat. Akadémián és Társulatban, katedrán és közgyűjtemények élén előharcosaivá lettek a kor szellemének és a tudomány irányának megfelelő speciális kutatásnak és módszeres munkának. Autodidakta létükre is nevelőivé és mestereivé lettek az első módszeresen képzett és rendszeres részletkutatómunkára nevelt magyar történettudósgenerációnak. A Magyar Történelmi Társulat munkásságát e korszakban a speciális irányú történeti kutatás és a történelem népszerűsítésére irányuló törekvés jellemzi. A magánlevéltárak anyagának felkutatása és a társadalom történeti érdeklődésének felébresztése céljából rendezett vidéki vándorgyűlések és a Társulat folyóirataként kiadott Századok mindkét célt együttesen szolgálták. A speciális anyaggyűjtés eredményeit az Akadémiától átvett és új alakban negyedévi folyóiratként kiadott Történelmi Tár évfolyamai, a vidéki vándorgyűlésekről készült jelentések és a speciális forráskiadványok egész sora — a Hazai Oklevéltár, Székely Oklevéltár, Zichy Okmánytár, Házi Történelmünk Emlékei — hozták napvilágra. A történelem népszerűsítésének, illetőleg a művelt közönség történeti nevelésének szolgálatában viszont előbb kis monográfiákban, majd a Magyar Történeti Életrajzok sorozatos kiadványában „a tudomány színvonalán álló, de egyúttal vonzó feldolgozásban" ismertették történeti nagyjaink életét és korát. Ipolyi Arnold a Társulat munkásságának körébe kívánta vonni a régészet és művészettörténet, a történeti segédtudományok, az etnológia és általában minden történeti tudomány művelését, de ez a törekvése hajótörést szenvedett a kor specializáló szellemén. A specializálódás folyamata feltartózliatatlanul haladt előre s hamarosan áttörte a részletkutatás és munkamegosztás szellemében megalakult Társulat kereteit is. A régészek már 1878-ban kiváltak és megalapították az Országos Magyar Régészeti Társulatot, mely utóbb szükségszerűen saját feladatkörébe vonta a művészettörténetet is. 1883-ban a Magyar Nemzeti Múzeum tudósai, élükön Fejérpataky