Századok – 1937

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 389–398

Elnöki megnyitó beszéd. Tisztelt Közgyűlés ! A Társulat 1937. dec. 16-án tartott évi rendes közgyűlésén mondotta Hőman Bálint elnök. A tudományos haladásnak két egyenrangú előfeltétele van : az egyéni kiválóság — tehetség és alkotóerő — és a folyamatos tudományos élet. Egyes ember istenadta tehetségével elszigetelt helyzetben is hatalmas lépéseket tehet az igazság megismerése felé, előreviheti tudományát, megvetheti a haladás alapját. De a tudományos munka folytonosságát, ami nélkül a tudomány nem lehet a művelődés és a nemzeti élet alkotó tényezőjévé, csak a személyek és intézmények szervezett munkájával, e munka céltudatos megosztásával biztosíthatjuk. A történetírás műhelyei a középkorban a szerzetesrendek kolostorai és a fejedelmi kancelláriák voltak. A renaissance idejében a kancelláriai testületek helyébe a fejedelmi, főpapi, főúri mecénások személye körül csoportosuló irodalmi és tudományos körök lépnek. A vallásharcok korában az egyetemek és főiskolák körül alakulnak ki történetíró-iskolák és a Jézus-Társaság építi ki a maga nagyvonalú tudósszervezetét. A XVIII. században az udvari író- és tudóskörökből állandó intézménnyé fejlődött akadémiák munkaszervezetei tűnnek fel. A XIX. században a specializáló irány térhódításával párhuzamosan az akadémiák a tudomány egyetemességét kifejező s az összes tudományágak legkiválóbbjait egyesítő reprezentatív testületekké alakulnak át és külön társulatok keletkeznek az egyes szaktudományok művelésére, a kutatók, tudósok, érdeklődők együttműködésének biztosítására. A rendszeres kutatás megszervezése és irányítása, a vizsgálatok szakszerű elmélyítése és a tudóstársadalom egyesítése, valamint az eredmények népszerűsítésének feladata a szak-