Századok – 1937

Történelmi irodalom - Vilikovský; Jan: Verše o přesídleni university z Trnavy do Budina. Ism.: Murarik Antal 332

34(1 történeti irodalom. tömkelegéből, a szempontok helyes meglátásával oly szilárd s mély alapot adott az egyetem történeti szerepének összefoglalására, amilyen alappal kevés nyugati nagy iskola történetírása rendelkezik. Hajnal István. Pamiatke Trnavskej Univerzity 1635—1777 Spolok Sv. Tojtecha. (A nagyszombati egyetem (1635—1777) emlékének a Szent Adalbert Egyesület.) Trnava, 1935. 4°. 336 1. Trnavsky Sborník. К 300.vv$roëi zaloüení university v Trnavë vydala Uííená Spolecnost Safaríkova v Bratislava. (Nagyszombati tár. A nagyszombati egyetem alapításának 300. évfordulója alkalmából kiadta a Safarík Tudományos Társaság Pozsonyban.) Bratislava, 1935. 8°. 116 1. Dubravee, Stefan : Apologetika a kontroverzistika na byvalej katolickej univerzite v Trnave. (Hitvédelem és bitvitázás a volt nagyszombati katolikus egyetemen.) (Kny. a „Sborník Literárno-VedeckéhoOdboru SSV." Il.évf. 2.kötetéből.) Trnava, 1935. 8°. 55 1. Vilikovsky, Jan : Verse « pfesidlení university z Trnavy do Badina. (Versek az egyetemnek Nagyszombatról Budára költözéséről.) (Kny. a „Bratislava" 1935. évf.-ból.) Bratislava, 1935. 8°. 4 I. „Ergo vale Parva Roma, magnae Romae aemula . . . eris posthac, nisi fallor, oppidorum famula" — hangzott fel 1777-ben a búcsúdal a Budára költöző egyetem diákjainak ajkán. S e dalnak igaza volt : Nagyszombat valóban elveszítette ezzel tudományos központ- s ennek révén nagyváros-jellegét. A szlovák kultúra pedig, melyet az egyetem éppen úgy szolgált, mint a magyart, súlyos csapást szenvedett e királynői parancs révén. Éppen ezt a veszteséget volt hivatva pótolni az 1793-ban alapított Szlovák Tudományos Társulat, Bernolák, Holly és Stúr eszméinek hordozója. Ma, az államfordulat után a szlovákság számára három tudományos egyesület áll fenn, amelyek közül ugyan nem mindegyiket mondhatja e nép magáénak : a Matica Slovenská, a Szent Adalbert Társulat Irodalmi és Tudományos Szakosztálya és végül a Safarík Tudományos Társaság. Ez utóbbi kettő emlékkönyvet bocsátott ki a nagyszombati Egyetem alapításának 300. évfordulója alkalmából. A nagyszombati Szt. Adalbert-Társulat Bánik Antal Ágoston által szerkesztett emlékkönyvének célja, mint azt az előszót író Vöstényi János, az Egyesület elnöke megjelöli, rámutatni arra, hogy milyen hatást gyakorolt a nagyszombati egyetem a katolikus és szlovák kultúrára. Aki ismeri ennek az egyetemnek a történetét és kiadványait, teljes mértékben elfogadja Pöstényinek azt az állítását, hogy az nemcsak a magyar, hanem — a Hungariaállamfogalom, szentistváni állameszme jegyében — a specifikus szlovák kulturát is igen eredményesen szolgálta. Jólesik e színtiszta szlovák egyesület kiadványában az Acsádyra való hivatkozást olvasni, ami szerint a nagy magyar Pázmányt a szlováksághoz igen szívélyes kapcsolat fűzte. (5. 1.) A magyar történet-