Századok – 1937

Értekezések - KOSÁRY DOMOKOS: Perczel Mór feljegyzései 304–322

308 kosár v domokos. az ifjú életpályára. Erről a bensőséges ragaszkodásról Gyulai Pál fest találó képet Vörösmarty életrajzában, Perczel egykorú levelei alapján.1 1830-ig teljesített a fiatal Perczel katonai szolgálatot, s ez a néhány év volt minden tapasztalata és készültsége, midőn a negyvennyolcas idők hadvezérré tették. Katonai szempontból alig jön tekintetbe az ifjú hadapród elsajátí­totta „főtiszti képzettség". Viszont az is rövidesen kitűnt, hogy ez a forrongó lelkű fiatalember nem a császári ármádia fegyelmi korlátai közé született, hanem külön utakon jár, melyeket forradalmi szabadságérzése diktál. 1831-ben, mint írja, „a nemzeti létükért és a drága szabadságért élet-halál harcot küzdő lengyelek érdekében — egy ártatlan kis con­spirációt" rendezett, azaz néhány katonát (ő több százról ír) rávett arra, hogy kiszökve majd a lengyelek oldalára állja­nak. Ez a kalandos ábránd természetesen súlyos fegyelmi büntetéssel fenyegetett, mihelyt kiderült. Perczeit elfogták és haditörvényszék elé állították. Az ellenzéki közvélemény s a fiatalság lelkesedése persze a raboskodó ifjú felé fordult, akit meggondolatlansága ily­módon ismertté tett. Tolna és Pest megye közbenjárására végül is kiadták a megyei közgyűlésnek, mely Wesselényi és Kubinyi Ferenc védelmére szabadonbocsátotta a fiatal konspirátort. Madarász József, a későbbi balszélső „gyé­mántos miniszter" öccse, aki szintén jelen volt, már mint a radikális ifjúság egyik vezetőjéről emlékezik meg Perczelről. A megyei politikai életet a középnemes, birtokos csalá­dok erőviszonya szabályozta ebben az időben. Tolnában ezek sorában nem utolsó helyen állt a Perczel-család, mely 1827-ben éppen a Bezerédy- és Csapó-hívek liberális pártjá­val szemben szenvedett választási vereséget. A következő években már ott van a közéleti porondon a fiatal Perczel, a maga szélsőséges politikai meggyőződésével. Hogy a sze­mélyes elem, a családi reváns érzése mennyire belejátszott a politikai viszonyokba, arra jellemző, hogy Perczel Mór 1836-ban (ez idő körül főszolgabíró is volt) részben bosszúból buktatja meg (mint maga is vallja) a liberálisokat, részben pedig azért, hogy a radikális irányt propagálja.2 Radikaliz­musára a további évekből is vannak adataink. Fiáth Ferenc panaszolja emlékiratában, hogy amikor a Pesti Hírlap cikkein át Kossuth hatása már érezhető volt, a megyegyűlé-1 Gyulai P. : Vörösmarty életrajza. 31—32. 1. 2 Bodnár I. és Gárdonyi A. : Bezerédy István. V. ö. Szekfű Gy. : Három nemzedék. 73, 91. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents