Századok – 1937

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303

280 révész imre. sikeresen, liogy Magyarország minden részébe kerültek ki a keze alól tudós és hálás tanítványok.1

Ekkor — tehát 1570 elején vagy legalábbis első felében — (1564 jan. 18—1567 Wittenberg; 1567—1568 Mezőtúr; 1568—1570 Debrecen! A Threnos mindenütt kerek esztendőket emlegetvén, néhány hónapnál nagyobb eltolódás nemigen lehet az egyes időszakaszokban) — Kolozsvárra hívják meg az ottani iskola vezetésére. El is megy s vele megy a debreceni iskola ifjúsága, elannyira, hogy azalatt Debrecenben teljességgel megszűnik az iskola munkája.2 Szülővárosa már egy év múlva vissza is hívja s újra a maga iskolájának teszi igazgatójává.3 Gymnasii clavum nostri tibi dedo regendum, Porrectum mira sedulitate regis. (Threnos B2.) A továbbiakban meglehetős általánosságokkal el van mondva, milyen kitűnően tanított és nevelt Félegyházi Debrecenben. 1 Inde viris doctis, qui te didicere magistro, Totius Ungariae pars modo nulla vacat, Qui tua sincere mecum scio funera flebunt, Absit enim ut gratum hos pectus habere negem. Mox ubi bis proprium confecit Cynthius axem, Clara tui passim fama laboris erat. (Threnos B3.) 2 Ergo suos ad te legatos Claudia misit, Claudia Daciaci janua firma soli. Ambivitque tuos precio precibusque labores, Obtulit et ludi fraena regenda sui. Assensi, proprioque meo de jure recessi, Te paulum gremio cedere passa meo. Ne mea nempe mihi lucem fax splendida soli Spargeret, hoc animi est lividioris opus. Protinus aufugiunt te discedente Camoenae, Usurae hospitio Claudia culta tuo. Visa enim sum certe (nee enim piget ista fateri) Nullám illó prorsus tempore habere scholam. Erdély ifjúsága mohón szítta be tanításait, olvassuk a továbbiakban, úgyhogy : Praecipue fueras hoc Claudia lumine felix, Claudia Romanis heu modo praeda lupis. (Threnos B

3.) A kolozsvári iskolát Gyulai csak költői szabadsággal s tán némi debreceni helyi hazafiságból nevezi ,,ludus"-nak, mert az a kolozsvári iskola, amelynek Félegyházi előtt Szikszai Fabricius Bazil, Károlyi Péter, utána pedig Sommer János, mind igen kiváló tudósok voltak a rektorai, semmiesetre sem állhatott alacsonyabb fejlődési fokon, mint a debreceni, amelynek viszont ,,gymnasium"-ként emlegetése e korban még — amikor a gymnasium-on több tanszékű, néha csaknem egyetemi fokú magasabb iskolát értettek általában —- szintén nem más, mint költői túlzás. 3 Fecerat assiduis plenum Sol cursibus annum Jamque tui praesens meta laboris erat, Cum mea te reducem mox rursus epistola poscit, Redditus et Matri post modo Natus eras. Gymnasii positos paulo ante scholarcha capessis Fraenos, et solita dirigis hosce fide. (Threnos B3.)