Századok – 1937

Szemle - Simiand; François: Inflation et stabilisation alternées: le développement économique des Etats-Unis. Ism.: Ungár László 265

szemle. 265 Hansa-útvonal kiépültével, s a dánok háttérbe szorulván, a partvidék is német kézre kerül. A politikai térfoglalás német településsel párhuzamos, ami a népi jelleget befolyásolja. Hasonló, bár nehezebb munkát végez porosz földön a német lovagrend ; lengyel hatás itt is van, bár gyengébb, mint Pomerániában ; a zárt német terjeszkedés elől azonban mind a lengyel, mind a porosz elem háttérbe szorul. A két német terület között Danzig vidéke is nehezen őrzi lengyeles jellegét, ami azonban végül zavaros politikai hullámzások, lovagrendi, svéd, brandenburgi befolyás, a Nagy Frigyes abszolutizmusában s főleg Bismarck tudatos denacionalizáló politikájában rejlő veszedelmek ellenére is megmarad. (S.) A Balti Intézet ismertetett kiadványaitól a témaválasztáson talán túl is menő tendencia nem tagadható el. A széles megalapozottság azonban biztosította a tudományos értéket, amivel a propagandisztikus és benső öntudatfejlesztő hatás csupán párhuzamosan jelentkezik. Magunk részéről valljuk, hogy a tudomány az emberi élet szempontjából is csak addig jelenthet támasztékot, míg öncélúságát, objektivitását megőrzi, ugyanakkor azonban a fenti művek kapcsán is megállapíthatjuk, hogy szubjektív indítékok nem szükségszerűen válnak a tudományos kutatás rovására, leszögezvén egyben a Heimatforschung-szerű vállalkozások értékét és sokoldalú jelentőségét. Elekes Lajos. Simiand, François: Inflation et stabilisation alternées: le développement économique des Etats-Unis. (Des origines coloniales au temps présent.) Paris, 1934. Domat-Montchrestien. 8°. 257 1. Az Egyesült-Államok roppant arányú gazdasági fejlődésével, mely rövid 150 év alatt a kezdetleges mezőgazdaságot kapitalista vállalkozássá, a helyi fogyasztást szolgáló kézműipart standard árut készítő racionalizált nagyiparrá alakította, már számos amerikai és európai történeti munka foglalkozott. Mindezek a pénzügyre is kitértek, de csak mellékesen, nem olyan mértékben, ahogyan a fejlődésben játszott szerepe szerint megillette volna. S., a Collège de France tanára, a pénzügyi eszközök és a gazdasági fejlődés között fennálló összefüggéseket vizsgálja ós az előbbi döntő szerepét, valamint sajátosan amerikai vonásait keresi. Munkáját a pénzügyi politika változásaihoz mérten öt korszakra osztotta. A gyarmati időkben a pénzszükséglet a telepeseknek jórészt saját igényüket szolgáló földművelése mellett egészen csekély volt. A forgalmat az indiánok közt használatos kagylókkal bonyolították le. Majd az egyes államok papírpénzt kezdtek kibocsátani : az aranytermelő vidékeket ekkor még nem vették birtokba. A folytonos infláció azt a hitet keltette a lakosságban, hogy a kormány a pénzkibocsátással gazdagságot tud teremteni. Az angol parlament megtiltotta a pénzkibocsátást ; az elszakadási mozgalom legfőbb erejét ebből a tilalomból merítette. A függetlenségi háborút a papírpénzzel vívták meg ; az államcsődöt csak francia segítséggel tudták kikerülni. A háborút konjunktúra követte : az amerikai mezőgazdasági terményeket a fogyasztóképes európai államok jó áron vásárolták. Ezenkívül a pénzügyi és hitelpolitika a fellendülésnek sajátosan amerikai jelleget kölcsönzött, illetőleg biztosította a fejlődést. Az amerikai mezőgazdaság hitelből élt, amit Angliából kapott. A gazdaságát bármikor pénzzé tevő farmer ebből az időből származik. Az állandó hiteligénylés a közvéleményben megerősítette azt a felfogást, hogy a pénzhiány a szegénység jele. Ezért a mezőgazdák nem törődtek azzal, hogy papírpénzt vagy ércfedezettel bíró bankjegyeket kapnak. A papírpénz beváltásának