Századok – 1937

Szemle - Wallich; Paul ld. Rachel; Hugo 253

254 szemle. Frankreich. (Quellen und Forschungen aus dem Gebiete der Geschichte-Hrsg. von der Historischen Kommission der Deutschen Gesellschaft der Wissenschaften und Künste für die Tschechoslowakische Republik. 12. Bd.) Prag, 1932. 8°. 469 1. E könyvről címe, sőt még bevezetése sem árulja el, hogy a címben is kifejezett korra vonatkozó iratanyag egyszerű ismertetés helyett felöleli az egész életet, amely ebben az az időben lefolyt. Valóban, E. könyve egyike azoknak a ritka munkáknak, amelyekben a politikai történetírás a diplomáciai események ismertetése mellett a kor társadalmának mélyebb értelmét, az emberek világszemléletét és életfelfogását is bemutatja. Ez a kor még E. könyvének témakörén belül is már régóta tárgyalt fejezete az európai történetírásnak, de nem túlozunk, ha állítjuk, hogy a forráskiadványok kapcsán eddig megírt tanulmányok és nagyobb munkák, mint Vivenot és Zeissberg (Quellen zur Geschichte der deutschen Kaiserpolitik Österreichs), Bailleu (Preussen und Frankreich von 1795 bis 1807), Hüffer és Luckwaldt (Der Frieden von Campoformio), Erdmannsdörffer és Obser (Politische Korrespondenz Karl Friedrichs von Baden), Hölzle (Das alte Recht und die Revolution) kiadványai csak egy-egy részletet tudtak felölelni, belőlük a német birodalom egyes államainak egymáshoz való viszonya és ezen belül az egyes államok vezető személyiségeinek rajza, intézményeik közigazgatási, gazdasági, kultúrális, diplomáciai ismertetése teljesen elmaradt. E. az eddigi feldolgozások kereteit kiszélesítette mind tárgy választás, mind a feldolgozás módszere szempontjából. Vizsgálódása három kérdés köré csoportosul : 1. Nyugat problémája—harc Franciaország ellen ; 2. Középeurópa problémája—a bajor függetlenség külpolitikai kérdései és kihatásai ; 3. Kelet problémája—Lengyelország felosztása és az ezzel kapcsolatos hatalmi összeütközések. Ezen belül E. nem egyszerű időrendi esemény-elbeszélést ad, hanem adatokat nyújt a politika és élet : memoárok, levelek, röpiratok, újságok stb. alapján analizálható emberek gondolkodásmódjának megismerésére. Különösen szépek ebből a szempontból a porosz háborúellenes lelkület és agitáció ismertetése kapcsán nyújtott fejtegetések, melyekből kiviláglik az egész tisztikar és a tisztviselők felfogása s a politika mellett a társadalom szélesebb rétegei lesznek ismertté. Terjedelmes könyvéről egyébként nehéz lenne tartalmi ismertetést adni, magyar szempontból ez nem is fontos, mert a mi életünk ebben az időben nem jutott szóhoz az osztrák és a német politika irányításában, mint kísérő hang is nagyon gyengén érvényesültünk a diplomácia zenekarában. E. nem is fordít nagy gondot a magyar vonatkozásokra, az ő főfeladata Thugut és Luchesini, nemkülönben Hardenberg küzdelmének a felvázolása és a személyükön, valamint a körülöttük csoportosuló diplomáciai karon keresztül az osztrák és porosz ellentéteknek igazságos, elfogulatlan bemutatása. Már máshonnan is tudjuk, de a legalaposabban ebből a könyvből ismerjük meg a német birodalom kettéválását északi és déli : porosz és osztrák frontra s ennek az elválásnak minden kihatását az akkori kül- és belpolitikai helyzetre. Az időnkint összehívott birodalmi kongresszusokon el akarták oszlatni az ellentéteket, de maguk a kongresszusok is hatalmi csoportosulások voltak, nem elfogulatlan szervek, hanem vagy az osztrák, vagy a porosz nagyhatalom visszhangjai. E kongresszusokon kísérelte meg az osztrák politika a Kaisertreue-t az Österreichstreueval azonosítani, de propagandájának nem volt semmi eredménye : az északi államok minden kérdésben Poroszország mellé állottak és így voltaképen a német—római császárság már ekkor megszűnt.