Századok – 1937
Történelmi irodalom - Regnum. Egyháztörténeti évkönyv 1936. Ism.: Barta István 243
246 történeti irodalom. (A bécsi államtanács és br. Andrássy Antal rozsnyói püspök sequestratiója). Éles megfigyelőképességgel érzékelteti a változást, amelyet II. József évtizede hozott az államhatalom egyházpolitikai törekvéseiben. A téma mozgalmas, a cikket H. írói kvalitásai igen élvezetes olvasmánnyá teszik. A Fejéregyházi Csapodi Csaba által kiválasztott téma (Kinek tartották Szent Istvánt a X VIII. században) egyike a legszerencsésebbeknek. Ilyen tárgyú munkákon keresztül ismerhetjük meg benső módon a nemzeti eszme és akatolikum egybefonódását a magyar történetben. A magyar szentek tiszteletének barokkori hatalmas újjáéledése a kor vallásos életének igen jellemző vonása ; Cs. értekezése egy fejlődésvonalnak csak az utolsó fázisát dolgozza ki. Hasznos feladat lenne hasonló kérdések fejlődését hasonló módszerrel a XVII. század elejétől végigkövetni : érdekes és nem egy tekintetben meglepő képet kaphatnánk arra nézve, hogy a barokk szemlélet elemei milyen utat tesznek meg a magyar társadalom rétegein keresztül addig, amíg a XVIII. század második felére a köznép vallásos gondolkozásában rakódnak le. így önmagában is kezdeményező alkotás Cs. munkája és magában az íróban is termékeny továbbfejlődésnek lehet a megindítója. A Munkaközösség célkitűzéseit az Évkönyv cikkei természetesen nem közelíthették meg szerves összefüggésekben ; az irányelvek hasznosítása fokozottabb mértékben csak a jövőben fog bekövetkezni. Amit a szerzők végeztek, jól végezték, a mai egyháztörténész az ő eredményeiket nagyon jól felhasználhatja alapul a továbbépítéshez, ez a munka azonban csak akkor jelent egyúttal haladást is a múlthoz képest, ha a szellem történeti fejlődése, hatása, a vallás és egyház szerepe az emberiség kultúrfejlődésében emelkedik ki mind világosabb körvonalakban a részlettanulmányokból is. Feltűnő, hogy a 14 tanulmány között, Nagy Tibor nem magyar vonatkozású cikkétől eltekintve, csak egyetlen egy van — Belitzky János értekezése —-, amely kimondottan középkori tárgyú. Pedig bármily elcsépelt szólam is, mégis tény, hogy a laikus történetszemlélet még mindig súlyos teherként hordozza magában a „sötét középkor" és más hasonló elmarasztaló ítéletek maradványait. Ma, amikor a történettudomány már európaszerte elvégezte a középkor átértékelését, van-e szebb feladat egy nevében is katolikus történészcsoport számára, mint a magyar történelem legkatolikusabb korszakának a felderítése ? Egy másik szempont is hangsúlyozandó : külföldön, elsősorban a németeknél, a középkorra vonatkozó kutatások elmélyülése főként nemzeti szempontoktól ösztönözve erősödik. A cél és az eredmény nyíltan vagy burkolva, de mindenütt ugyanaz : kimutatni, hogy a középkor a germánoké, a középkor a germánság virágzásának diadalmas periódusa. Eltekintve azoktól a veszedelmektől, amelyeket egy ilyen középkorszemlélet a középkor katolikus volta számára magában rejt, nekünk magyaroknak is ugyanolyan érdekeink fűződhetnek a középkor alaposabb megismeréséhez, mint a nyugati nemzeteknek. Mert ha van a magyar történelemnek korszaka, amelyben a