Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

a dunai táj a francia történetírás tükrében. 217 módon ki van emelve. Már Szvatopluk is egy nagy, az Osztrák-Magyar Monarchiával azonos kiterjedésű birodalom létrehozásán fáradozott s ezt a nagyvonalú politikát a későbbi cseh királyok is folytatták. Törekvéseiket több ízben siker koronázta, mint például II. Vencel (1278—1305) korában, akinek uralkodása alatt Csehország egész Közép-Európa lelke volt. Ugyanez a helyzet ma is, amikor ,,a békeszerződésekből fakadt Közép-Európa egész építménye Csehszlovákián nyugszik."1 De Csehszlovákia nemcsak politikailag játszott ilyen nagy szerepet, hanem szellemileg is. Alig hogy keresztény hitre tért, Lengyelországot és Magyarországot önálló egyháza kialakításában máris segítette ; csehek alapították Közép-Európa első egyetemét, 1348-ban ; központja voltak a tudománynak és műveltségnek ; ők tanították meg a magyarokat a kultúra számos elemére, sőt egészen új kultúrát adtak nekik.2 A háború utáni korban Csehszlovákia folytatta azokat a nemes hagyományokat, amelyeket története folyamán az emberi élet minden területén kialakított. Gazdag vidékek, pompásan kibontakozó ipar és kereskedelem, jó valuta, szigorúan kiegyensúlyozott állami költségvetés, stb., stb. tanúskodnak e nagy nép csodálatos munkájáról. A mérséklettel és a gazdasági adottságok alapos számbavételével készült földreform az új államnak szilárd alapot adott. Ez különben a legnagyobb esemény, amelyet a felszabadulás után a köztáraság története feljegyezhetett. Az országnak nagy politikai hivatása van : sakkban tartani a Dunán a németek Keletre irányuló törekvését, melynek Ausztria-Magyarország szolgai eszköze volt és magvát alkotni a dunai népek nagyhatalmak befolyásától mentes, az egyenlőség alapján fölépítendő konföderációjának. A cseheket erre a feladatra hatalmas — Közép-Európában legnagyobb ! — és demokratikus alapon fölépített kulturájuk teszi képessé ; ez adja magyarázatát 1919-ben elért sikereiknek is. „Csehszlovákiát 1 Prokes i. т., X. és 26. 1. — Idézet helye : A. Z. : Mitteleuropa ou Europe centrale ? Le Monde slave, 1931. 9. 1. 2 Krofta : Histoire de la Tchécoslovaquie, 12. 1. (a lengyel és a magyar vonatkozás) ; Prokes i. m., 77, 78, 86, 92. 1. (Csehország, mint kultúrközpont) ; u. ő 34. 1. (magyar vonatkozás) ; Halphen (Les barbares) a magyarok megtérítését cseh papok érdemének tulajdonítja, v. ö. a Revue des Etudes hongroises- (1928)ban közölt ism. -— Krofta azzal is igyekszik saját országa javára a fölényt megszerezni, hogy Vencelt és Adalbertet a „szent" jelző kíséretében szerepelteti, Szent Istvánunkat viszont anélkül és a hűbéri cseh koronát egyenrangúnak tekinti a független magyar koronával. (Tchèques et Slovaques, I. 326. 1. ós passim.)