Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202

az anonymus-kérd és revíziója. 199 beállítását, hogy a vezérek fiaikat még életükben megválaszttatták dux-nak és esküt követeltek nekik : Először Álmosról mondja : Quarto autem die (t. i. Hung várának elfoglalása) után inito consffio et accepto iuramento omnium suorum dux Almus ipso vivente filium suum Arpadium ducem а с preceptorem constituit... (52, 7—9.) Ugyanezt mondja az utolsó fejezetben — Szultáról : ...et ipso vivente accepit iuramenta suorum nobilium et filium suum Tocsun fecit ducem ac dominatorem super totum (!) regnum Hungarie. (114, 9—11.) Ezzel szemben legyen szabad még egyszer idéznünk azt, amit 1204-ben a pápához folyamodó ellenzéki püspökök János kalocsai érsek szabálytalan eljárásáról mondtak, aki Imre király fiát, Lászlót (1204 aug. 26-án) megkoronázta : ... in ipsa disceptatione fuit propositum coram nobis, quod memoratus archiepiscopus Colocensis, in grave Strigoniensis ecclesie preiudicium ...filium predicti regis coronavit in regem... Mire magister Petrus és társai azt felelték : .. . quod absque contradictione cuiuslibet et preiudicio alicuius, prescripta coronatio ab universitate fuerat célébrât a.1 Az elmondottak alapján, különösen ha még hozzávesszük a Gesta keserű megjegyzését a ,,rómaiak"-ról, vagyis minden valószínűség szerint a Heiliges Römisches Reich András udvarában élő tagjairól: ,,akik Magyarország javaiból most is legelnek"2 : kétségtelennek kell tartanunk, hogy a Gesta 1196 és 1203 között, talán éppen a III. Ince-féle levelek évében, 1198-ban keletkezett. * A külföldi barát kérése, akivel írónk „egykor" „iskolai tanulmányon" együtt volt és a trójai történetet a Frigiai Dares-nek és egyéb szerzőknek könyveiből olvasta, bizonyára csak külső ok volt e könyv megírására, azonban ennek emlegetését nem szabad tisztára „irodalmi fogás"-nak tekinteni. A bevezetés hangja annyira közvetlen, az amit 1 Migne 215. k. 464. c. 2 . . . Quia post mortem Athile regis terram Pannonié Romani dioebant paseua esse, eo quod greges eorum in terra Pannonié pascebantur. Et iure terra Pannonié paseua Romanorum esse dicebatur, nam et modo (!) Romani paseuntur de bonis Hungarie. Quid plura ? (46, 1—4.) V. ö. ezzel szemben Sebestyén (i. m. II. 40. 1.) és Jakubovich (i. h. 211. 1.) magyarázatait.