Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202

192 szilágyi loránd. eamdem nobis chartulam presentasset. . . ex eo rem sic se habere cognovimus . . . etc. Majd a címzettekhez fordítva szavait így folytatja : .... discretioni vestre per apostolica scripta mandamus atque precipimus, quatenus magistrum P. Strigoniensem prepositum et magistrum Robertum Anglicum et Azonem presbyterum, quos huius iniquitatis consocios (conscios) esse audivimus, ad vestram presentiam evocantes, ah eis sub iureiurando veritatem diligentius exquiratis, quo mandante, cuius consilio, quo conscio et quo procurante tante falsitatis crimen fuerit attentatum. . . -1 Hogy ez a különös dolog, melyről a pápai irat megemlékezik, mikor történhetett, pontosan nem lehet megállapítani. Tekintve azonban, hogy III. Ince pápa csak 1198 január 8-án (tehát rövid idővel az említett levél kibocsátása előtt) lépett a pápai trónra s tekintve, hogy elődje, III. Celestin csak 1191-től 1198-ig volt pápa, míg előtte 1187-től 1191-ig III. Kelemen ült a trónon : III. Ince levelének „predecessorum nostrorum temporibus" kifejezése nem olyan tág, mint első pillanatra látszik, sőt teljesen megengedi azt a feltevést, hogy magister P. éppen III. Béla halála után járt Rómában, talán éppen Imre trónraléptével kapcsolatban, akinek — mint a következő adatból, szintén III. Ince leveléből látjuk — nagyon is hű embere volt. E második levél 1204 november 22-én kelt, a registrumkönyvben „Capitulo Strigoniensi" címzést visel s arról szól, hogy az esztergomi káptalan által az érseki szék betöltése ügyében megejtett választás ellen, ahol a káptalan János kalocsai érseket postulálta, az esztergomi érsekség suffraganeus püspökei, Kalán pécsi, Boleszló váci, Róbert veszprémi és János nyitrai püspök ellenmondtak, főképen azon okból, mivel a káptalan a választást az ő kirekesztésükkel ejtette meg, csupán azt tartván szem előtt — legalább is így panaszolták, — hogy olyan személy legyen az érsek, aki ,,a király teljes kegyét bírja", pedig — mondották — a kalocsai érsek súlyos sérelmet követett el az esztergomi egyház jogai ellen is, amikor a király fiát megkoronázta ; a király követei azonban : a bakonyi apát (kinek neve nincs megemlítve) és magister Petrus, valamint az esztergomi egyház két megbízottja : a pozsonyi prépost és az esztergomi őrkanonok mindezt cáfolták és kétségbe-1 Migne 214. k. 494. c. A registrumkönyvi bejegyzés végén ez olvasható : Scriptum est super hoc fere in eundum modum patriarche Gradensi, aki kétségtelenül L. tarvisi mester felettese lehetett.