Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202

Az Anonymus-kérdés revíziója. II. közlemény. III. Végül még egy kételyt kell eloszlatnunk. Mint a bevezetésben említettük, újabban széles körben elfogadásra talált az a nézet, hogy a Gesta nyelvtörténeti adatai inkább II., mint III. Béla korára utalnak. Azt is említettük, hogy ez a feltevés részletes, az adatok összességére kiterjedő bizonyításban nem részesült. A következőkben megkíséreljük a legrégibb időktől Imre uralkodása végéig, tehát 1002-től 1205-ig összes fennmaradt írott emlékeinkből, tehát törvényeinkből és valódinak bizonyult okleveleinkből mindazon magyar tulajdon- (személy- és földrajzi) neveket összeállítani, melyeknek megfelelője a Gestában megtalálható, sőt az így összeállított adatok mellett — ahol ez lehetséges — biztosabb tájékozódás végett közöljük a XIII. század elejéről származó Váradi registrum megfelelő adatait is. Azonban már itt felhívjuk a figyelmet arra a nagy nehézségre, melyet az a körülmény okoz, hogy e korból származó okleveleinknek körülbelül csak egy harmada maradt ránk eredetiben, míg a többit csak későbhi átírásokból vagy másolatokból ismerjük s ezért az eredeti évszám után mindig közöljük az átírás (átírások), illetve a másolat dátumát is.1 1 Az Anonymus-nevek összeállítását Pais Dezső jegyzetei (Magyar Anonymus 102—150.1.), valamint Juhász Index nominum-a és a Scriptores I. kötetének Fludorovits J. által készített indexe alapján készítettük, úgy azonban, hogy az egyes neveknél — az oklevelek adataival való biztosabb összehasonlítás céljából — közöljük a Gesta megfelelő helyét is. A fontosabb neveknél igyekeztünk az összes előfordulást bemutatni és pedig — a hasonló alakok összevonása nélkül — lehetőleg a Gestában való egymásutánjuk sorrendjében, hogy ezáltal is érzékeltessük azt az állandó bizonytalanságot, mellyel a Gesta-író munkája közben, fejezetről fejezetre