Századok – 1937
Tárca - Ethey Gyula: A banai várispánság székhelyéről 127
такса. 127 A banai várispánság székhelyéről. Mindmáig éldöntetlen kérdés, hogy hol feküdt Bana, az árpádkori várispánsági székhely. Többen a trencsénmegyei Bánnal azonosítják, így Hóman és Szekfű Magyar Története is. Hont megye monográfiája Selmecbányára helyezi, miután ott a városi levéltár 1275.-i feljegyzése „eine Capell in Schembnitz die zuvor Bana geheisst hat" említ ; mások a komárommegyei Banával azonosítják. A kutatók zöme azonban Pauler Gyula nézetét vallja, aki Bánát Pöstyénnel szemben Banka község dombján véli feltalálni. Valóban Nyitra megye mellett szól a legtöbb bizonyíték, mert nemcsak a kideríthető banai várbirtokok zöme feküdt itt, de Anonymus leírása is ide vezet. Először alulról felfelé haladva sorolja elő a várakat : Sempte, Galgóc, majd lefelé : Trencsén, Bolondos, Bana. Banka község, hol a pöstyéni hévvizek fakadtak, 1348-ban Banya néven fordul elő (Csáky-oklevéltár, 99. 1.) ; banya szláv kölcsönszó, mely a latin balnea származéka. Viszont azonban Bankán várnak nyoma nincsen, dűlőnevek sem őrzik emlékét, hagyomány se tud róla. Banka egyébként is a Vág balpartján fekszik, míg a banai várbirtokok zöme a szomszédban ugyan, de a jobbparton. Ismerve a Vág szeszélyeit, az átkelésnek ma is gyakran óráról-órára változó bizonytalanságát, veszedelmeit, nem hisszük, hogy a várat legközelebbi birtokaitól ilyen akadály vágta volna el. Nem valószínű az sem, hogy a székelyeknek a Vág jobbpartján lévő őrvonalát egyetlen előretolt vár sem támasztotta meg s csupán a túlparti Trencsén, Bolondóc és Galgóc lett volna hátsó fedezékük. Anonvmust követve, Bolondos alatt, de Galgóc felett, a jobbparton kell keresnünk Bana várát. Őseinknek is át kellett kelniük a Vágón, ha az országhatárt a Morva vizéig és Saruvárig tűzték ki, mely utóbbi alatt Sasvárnál egyebet nem érthetünk. Bana helyének meghatározására fontos Zahorec és Sterus 1263 -i határjáró oklevele (Fejér : Codex diplomatieus, IV/3. 164. l.),mely szerint a határ , . . . proeedit ad partem orientalem et iungitur ad terram villae Rakowicz, de qua per viam herbosam vádit ad fluvium Sterus et ibi sunt duae metae separantes terram Bori. Vádit iuxta eundem fluvium ad terram villae Banya." A környék valamennyi községét megtaláljuk ebben az oklevélben, csak Vigvár hiányzik belőle, de helyette megjelenik Banya a „fluvius Sterus" partján. Ugyanitt említi a falut Banan néven egy 1262.-i oklevél (Árpádkori új okmánytár, VIII. 24. 1.). A vár neve egy 1355 okt. 27.-i határjáró oklevélben ugyancsak Banya : ,,. . . separando possessionem Nogeur, (Nagyőr, a mai Sztrázsa) iungitur metis terre castri Banya" (Apponyi-oklevéltár, XLV. 1.). Mindez Banya és Vigvár azonosságára mutat. Vigvárt fürdő nincsen és nem volt, mint Bankán, ámde a Bana nem annyira fürdőt fog jelenteni, hanem inkább ősi magyar személynévből ered, mint községneveink nagy része: egy comes Bana már 1260— 1280 között szerepel. A falvak névcseréje sem egyedülálló jelenség :
