Századok – 1937

Tárca - Fest Sándor: Adalékok az angol-magyar érintkezések történetéhez az Árpád-házi királyok korában 122

122 szemle. Lictzmann, Hans : Zeitrechnung (1er römischen Kaiserzeit, «les Mittelalters und der Neuzeit für die Jahre 1—2000 nach Christus. (Sammlung Göschen.) Berlin, 1934. 16°. 127 1. L. a Gösehen-sorozat könyveit jellemző rövidséggel ad gyakorlati útmutatást a nyugati kultúra múltjával kapcsolatos kronológiai műveletekre. Könyve öt fejezetében a matematikai kronológia tudnivalóit a gyakorlati kortan számításai és táblázatai követik. Az első fejezetben a keresztény éra esztendejével foglalkozik s legbővebben annak két naptárát, a Julianusit és a Gergely-félét ismerteti. Megmagyarázza a vasárnapi betű jelentőségét s szól a keresztény naptár sarkpontjáról, a húsvétról is A keresztény érán kívül megtaláljuk még ebben a fejezetben a görög, a seleukida, az alexandriai, a diokletianusi, az arábiai, a spanyol, az antiochiai és a fascista érára vonatkozó tudnivalókat s a görög, a római és a mohamedán időszámítás elemeit is. A következő táblázat a gyakorlati átszámítás céljait szolgálja, róla egyszerűen leolvashatók a keresztény éra éveinek megfelelő görög, seleukida és mohamedán időszámítás szerinti évek, továbbá az egyes évek indictiói, vasárnapi betűi és húsvéti dátuma. A harmadik fejezet a havi naptárral foglalkozik s a keresztény naptár elemein kívül (a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkör vasárnapjai, hamvazószerda, a kántorbőjt ideje, ascensio, áldozócsütörtök stb.) az egyéb naptárakra vonatkozó legszükségesebb ismereteket is közli ; tabellák szolgálnak a keresztény naptár állandó és változó ünnepeinek, a mohamedán, a római, a hellenisztikus és a francia (forradalmi) naptár havi dátumainak kiszámítására. Végül L. még egy táblázatot ad a holdfázisok kiszámítására és a különböző évkezdetek (stílusok) ismertetésével fejezi be munkáját. Kis könyve kétségtelenül hasznos segédeszköz az európai múlttal foglalkozó historikus kezében s el kell ismernünk, hogy rövidsége mellett is az előfordulható legfontosabb kronológiai elemek tekintetbevételével készült. Tabellái legnagyobbrészt egyszerű leolvasással használhatók. Nagyobb figyelmet csak a keresztény naptár változó ünnepeit tartalmazó táblázata igényel. Ez (a szokásos 35 naptár használatának módszerével ellentétben) az első fejezet táblázatához kapcsolódva, az évnek csak néhány főbb időpontját adja meg, a teljes havi vagy heti naptár megszerkesztése már a kutató feladata. Ez azonban már komoly átszámítási munka, melynél nem nehéz tévedni. Mindazonáltal ez a táblázata igen elmésen van megszerkesztve s rövidségén kívül bizonyára azon jogos föltevés alapján vétetett föl, hogy a kutatók kronológiai ismereteit a kelleténél nagyobb mértékben nem teszi próbára. A praktikus könyvecskét a magyar historikusok figyelmébe is melegen ajánlhatjuk. Kumorovitz B. Lajos. Tárca. Adalékok az angol—magyar érintkezések történetéhez az Árpádházi királyok korában. Az eddigi kutatások szerint különösen két időszakban lehetett bensőbb kapcsolatunk Angliával az árpádházi királyok uralma idején. Először a XI. században, amikor Szent István udvarába fogadta Eadmund Ironside angol király két kis árváját, akik itt a magyar király oltalma alatt nőttek fel. A fiatalabbik majd-