Századok – 1937
Szemle - Balanyi György: Pázmány Péter népszövetségi tervezete. Ism.: Bakács István János 110
110 SZEMLE. Unterstützung der Forschungs(not)gemeinschaft der deutschen Wissenschaft neu bearbeitet von Conrad Borchling, Karl August Eckhardt und Julius von Gierke. I. Abteilung : Verzeichnis der Rechtsbücher. Bearbeitet von Karl August Eckhardt. Weimar, 1934. 8°. XIII, 61 1. — II. Abteilung : Verzeichnis der Handschriften. Bearbeitet von Conrad Borchling und Julius von Gierke. U. o. 1931. 8°. 314 1. Ez a kiadvány tulajdonképen „harmadik kiadása" egy nagy múltra visszatekintő munkának. Első alakjában 1836-ban jelent meg mint H. saját kiadványa ; ezt követte 1856-ban egy bővített és átjavított kiadás, mely mint a XIII—XV. századi német jogkönyvek labirintusában nyomravezető kalauz, egészen napjainkig közkézen forgott. Az a fontos szerep azonban,mely a német késő középkor, mint mondani szokták, a „Rechtsbücherzeit" történetében a jogkönyveknek jut, már régóta szükségessé tette az e téren elért újabb eredmények összefoglalását. A berlini tudományos akadémia Savignybizottsága H. Brunner indítványára egy ilyen feladattal már 1901-ben megbízta C. Borchling-ot és J. Gierke-t, amit 1910-ben újabb megbízatás követett ; a fáradságos munka azonban a közbejött világháború miatt lassan haladt előre s csak 1931-ben, tehát a megbízatás után 30 évvel jutott el a nyomtatásig, akkor is csak az egyik része és pedig sajátságos módon : a második, az, amely a jogkönyvek kézirataival foglalkozik. Az első „Abteilung"-ot, mely magukat a jogkönyveket tárgyalja, csak három évvel később, 1934-ben bocsátotta ki szerzője. A kiadvány méltó a ráfordított munkához. Az első rész öt csoportban foglalkozik a jogkönyvekkel, ezekkel a a sajátságos jogforrásokkal, „melyek eredetüket nem a birodalom, tartományok vagy községek jogalkotó tevékenységének, hanem jogtudós férfiak irodalmi munkásságának köszönhetik". Legfontosabbak azok a könyvek, melyek az egyes területek Land- und Lehnrecht-jét, vagyis országos (mondhatnánk : köz-) és hűbérjogát foglalják össze, élükön maga az 1222—24 között keletkezett Sachsenspiegel, mely — mint ismeretes —• a különböző jogkönyveknek : Deutschenspiegel, Schwabenspiegel, Frankenspiegel s ezek családjainak egész lavináját indította meg. A városi jogkönyvek közül H. külön tárgyalja a mühlhausi, magdeburgi, Zwickaui, meisseni, eisenachi, liegnitzi, freisingeni ós a bécsi jogkönyvet. Külön csoportot alkotnak az úgynevezett Rechtsgangbiicher, az egyes „Spiegel''-ékhez készült glosszák és a különböző jogkönyvek összekapcsolódásából létrejött gyűjtemények, abecedariumok stb. Az egyes jogkönyvek tárgyalásának sorrendje a következő : A jogkönyv összes (szövegkritikai, egyszerű és iskolai) kiadásai s a rájuk vonatkozó irodalom ; rövid bevezetés a jogkönyv keletkezéséről s a rá vonatkozó legújabb eredményekről ; a jogkönyv összes fennmaradt formáinak ismertetése s ezek összefüggéseinek kimutatása. Az egyes osztályokba és csoportokba tartozó variánsokat azonban nem idézi dátum és hely szerint, hanem csak utal a „kéziratjegyzék" megfelelő számára, melyet a II. rész tartalmaz. Az „új Homeyer" jelentőségét misem bizonyítja jobban, mint az az egyszerű számadat, hogy az 1856.-i kiadásban felsorolt körülbelül 750 kézirat helyett itt több mint 1250-et találunk, a leírásukkal foglalkozó rész pedig az eredeti terjedelemnek majdnem háromszorosára növekedett. szilágyi Loránd Balanyi György : Pázmány Péter népszövetségi tervezete. Budapest, 1933. 8°. 17 1. A harmincéves háború vérzivatarja között, 1631-ben létrejött francia-svéd szövetséggel szemben II. Ferdinánd a pápánál keresett támogatást, azt remélve, hogy VIII. Orbán rá
