Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[29] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 a vlachok és rutének, ha házuk nem is volna, fizetik az adó felét nagy állatállományuk után.1 A portális adózás tehát az állattenyésztést is eléri és a porta eredeti értelmét elfelejtve, fél-fél portát írnak össze ott, hol ház sincs, csupán nyomorúságos kunyhókban laknak.2 1566-ban a pásztorkodó, állattenyésztő népekre vonatkozó rendelkezéseket összefoglalva, a pozsonyi kamara olyan uta­sítást ad a rovóknak, hogy azok a vlachok és rutének, kik a többi jobbágyok között telken élnek, a többiekével megegyező gazdaságot visznek és ez után földesuruknak is adnak vala­mit, az egész dicát fizessék, azok pedig, kik még a hegyekben nomadizálnak s állandó lakhelyük nincs, de sok állatot tarta­nak, amiből nem csekély jómódra tehetnek szert, felényire köteleztessenek.3 A királyi propoziciók a telkes és nomád közötti különbségtételt sem akarták megtartani és a század végére vlachok, rutének, rácok teljesen a magyar jobbágyok szerint adóznak.4 Amikor a faluszervezetben, telken élő ma­gyar jobbágyok mellett a XVI. században tömegesen meg­jelennek ezek a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó népek és óriási állatállományuk sokszor vagyonosabbakká teszi őket az adózó jobbágyoknál, méltányosnak tartja az adóz­tató, ha kiterjeszti hatalmát föléjük is.5 Bevonja őket a por­tális adózás keretébe és a porta telekadó-jellegén ép az ő meg­adóztatásuk üti az első lényegesebb csorbát. 1 1563 : 4. tc. : „Ilii etiam, qui licet domos non habeant, in tuguriis tarnen habitantes non contemnendam pecorum summám alunt . . ." (Magy. orszgy. eml. IV. 579. 1.) 2 A rovók néha azonban egész portának is írják őket. (1564 : Litt, ad cam. 9 : 117.) 3 О. L. kincst. lt. Libri instructionum, (a következőkben : Libri instr.), torn. II. nro. 89. Ugyanígy rendelkezik az 1574 : 1. tc. : azok, kik „in villis, in medio reliquorum colonorum, domos et alias hereditates habent," egész portásak ; „ab iis vero qui domo carentes, in alpibus et silvis pecora alunt," fél adót szedjenek. (Magy. orszgy. eml. VI. 116. 1.) 4 „Tam iis, qui in pagis habitant, quam illis, qui in pagis quidem aut oppidis nulla domicilia habent, attamen magnam pecorum copiam alunt et plerisque colonis in pagis degentibus publicae con­tribution! obnoxiis, ditiores sunt," szedjék az egész adótételt. (Magy. orszgy. eml. VII. 228. 1.) 5 Természetesen csak nehezen akartak beletörődni az adózásba, de a kamara következetesen jár el velük szemben és ha csak nem olyan szegények, hogy nem tudnak fizetni, behajtja rajtuk az adót. Erről tanúskodik Dávid Lászlóhoz írt levele, amelyben kijelenti, hogy mentességük felől kár is disputálni velük. [O. L. kincst. lt. Expeditiones camerales (a következőkben : Exp. cam.) 1567. márc. 20.]

Next

/
Thumbnails
Contents