Századok – 1936

Értekezések - BARTONIEK EMMA: A magyar királyválasztási jog a középkorban. 359–406

A MAGYAR KIRÁLY VÁLASZTÁSI JOG A KÖZÉPKORBAN. 389 formális döntések nagy részét meghozó és a végzéseket törvénybefoglaló országgyűlésen találóan jellemzi az egyetlen részletes leírás, mely e kor országgyűléseiről fennmaradt : az 1446,-i kormányzó-választó gyűlésről szóló pozsonyvárosi követ jelentések. Ezek szerint a külön tanácskozó főurak megbízottai, névszerint Rozgonyi Simon egri püspök és Pálóczi László, a későbbi országbíró mennek le a köznemesek és városi polgárok közé s ezeket sorra járva, rábeszélik Hunyadi János megválasztására. Eltávoztuk után a megyei és városi követek kikiáltják Hunyadit. Lényegében ugyanígy folyt le a Mátyást királlyá választó 1457.-i budai és pesti, sőt a II. Ulászlót megválasztó 1490.-i országgyűlés is (amiről még lejjebb lesz szó). Legjellemzőbb a főrendek és a köznemességvárosi polgárság viszonyára, hogy a városi követek nemleges álláspontja semmiféle befolyással nem volt az 1446,-i választásra. A köznemesség szerepe forma szerint sem nagy tehát, mégis az a befolyás, mellyel egy-egy nagyúrra familiárisai bírhattak — hiszen ezekkel tanácskozni szoktak, szinte országgyűléseket tartottak -— bizonyos mértékben — bár közvetve az úron keresztül -— érvényesülhetett a nagypolitikában és az országgyűléseken is. A familiáris azt a szerepet játssza ura körül, mint a király tanácsosa a király körül. 1458-ban V. László váratlan, ifjonti elhunyta ismét a rendekre hárította az uralkodóválasztás feladatát. A rendek nem veszik figyelembe Albert lányainak, V. László nővéreinek öröklési jogát -— Erzsébetét férje, IV. Kázmér lengyel király akarja érvényesíteni a maga számára, Annáét is férje, Vilmos szász herceg — és 1458-ban már nem lehet megismételni Mária és Zsigmond vagy Erzsébet és Albert trónrajutását. Az eljövendő király személyét a rendek állapítják meg és pedig ugyanazon főúri csoport, mely már 1440 óta tulajdonképen a kormányt viszi Magyarországon : az Újlaki—Garai-liga, és Szilágyi Mihály, Hunyadi Jánosné adományaira és a Hunyadi-birtokokra támaszkodva. Ez a liga a királyválasztás ügyét már az 1458 január 12.-i szegedi találkozón elintézte, melyen Garai László nádor és neje, Szilágyi Mihály és nővére, Hunyadi Jánosné vesznek részt. A feudális családi momentumot a főrangú nők szerepe világítja meg legélesebben. A királyválasztó országgyűlés már csak formaság, a meghívókat erre a „Budán- egybegyűlt prelátusok és bárók" bocsátották ki.1 Mátyás elé ugyanezen urak feltételeket szabnak s a január 24.-i választáson anyug-1 A meghívó : M. G. Kovachich : Vestigia comitiorum. 290. 1.