Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

6.58 uNGÁR LÁSZLÓ. [170] néhány hadseregszállító és a kormánybiztosok egész raja intézte. A terményeket igen változó áron vásárolták : ahol a katonaság megállapodott, ott a termények kétszer-háromszor magasabb áron keltek el, mint a közvetlen, de sereg nélkül maradt szomszédságban. A fizetés legtöbb esetben Kossuth-bankókkal történt és utóbb ezzel érte gazdáinkat a legnagyobb veszteség, inert mikor a megszálló osztrák seregek parancsára papírpénzeiket megsemmisítették, minden forgótőkéjük elveszett. A földmívelő szegény köznép, a volt jobbágyok és zsellérek talán még nagyobb áldozatokat hoztak. Az ország északi megyéiben évtizedek óta a legnagyobb nyomorúság uralkodott. A népesség aránylagos sűrűsége, sovány, kis darabka földjeik csekély termése a bőség idején is napszámosmunkára szorította e megyék lakosait. Az 1847» évi rossz termés éhínséget okozott. A háború idején pedig a nép olyan sanyarú helyzetbe került, hogy betevő falatja is alig volt. Vidékükön a magyar és osztrák seregek minden élelmiszert elfogyasztottak, közmunkát nem lehetett kezdeni a bizonytalan helyzet miatt. Árvában, Liptóban, Trencsénben, Túróéban, Zólyomban az ínségesek között nemcsak sokgyermekes zsellérek, de telkesgazdák is szép számmal akadtak. A kormány a felvidéki nyomor enyhítésére 150.000 forint kölcsönt szavazott meg.1

A legnagyobb bajt az a körülmény okozta, hogy a felvidékiek nem mehettek az Alföldre, ahol addig a nagyuradalmakban arattak és az egész télire valót megkeresték. De a Felvidék nyomora mellé oda lehet állítani az alföldi és dunántúli szegénység nélkülözéseit is. A Szentes-környéki „szegény-kertészség" két keze munkájával napkeltétől napnyugtáig, szakadásig való munka mellett alig tudta mindennapi kenyerét megkeresni. Zala megye népét a horvátok pénzéből és élelméből fosztották ki. A bihar- és temesmegyei községek előfogatokat kiszolgáló, messze vidékekről berendelt lakosai, akik egyedül a fuvarozásból éltek, hosszú hetek múlva láttak csak pénzt. Másoknak meg kis gazdaságukat sokszor a legnagyobb munka idején kellett otthagyniok.2

Olykor az is megtörtént, hogy minden termését, még a vetőmagnak valót is elvitték tőle ; a föld népe Esztergom és Bács megyében egy összeírás alkalmával minden terményét elrejtette.3

A nemzetőri szolgálat 1 BM. Közigazgatási oszt. 1849 : 1/106., 20/13. ; Rendőri osztály 1848 : 4/46. ; Egyveleges iratok 184 : 102., 104. F. I. K. M. Földmívelési oszt. 1849 : 3/11! 2 Hadügymin. 1849:5099., 21.720., 21.721. 3 F. I. K. M. Földmiv. oszt. 1849 : 3/11., 3/22., 3/16.