Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

614 í'ng.ír lászló. [168] IV. A háború és a gazdasági élet. Földművelés, ipar és kereskedelem. Hitelélet. Áralakulás. Drágaság. Munkabérek. Városok és megyék pénzügyei. A politikai rendszerváltozás, majd a fegyveres viszály egész gazdasági életünket alapjaiban rázta meg. A jobbágyföldesúri viszony gyökeres megváltozása a birtokososztályt nagy megpróbáltatások elé állította. Az állam teljes pénzügyi ereje más irányban volt lekötve és így magárahagyatva, minden segítség nélkül kellett veszteségeit pótolnia és birtokait jövedelmező állapotba helyeznie. Az első magyar minisztérium tisztában volt a mezőgazdákat ért veszteségek nagyságával, ezért gondoskodni kívánt a nemesség kártalanításáról. Az országgyűlésre bízta a tehermentesítés módozatainak megállapítását, de a közbejött események elodázták a terv kivitelét. Az eladósodott és veszteségeket szenvedett földbirtokosok egyedül az 1858-ig fennálló moratóriumot nyerték a kormánytól. A nyomasztó pénztelenségen földhitelintézettel akartak enyhíteni, de az minden jó szándék mellett is csak terv maradt, pedig pénzre égető szükség volt. A megszüntetett robot és dézsma hozzávetőleges becslések szerint kb. 5,000.000 forint évi bérmunkaveszteséget jelentett, amit a mezőgazdaság egyelőre a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudott előteremteni. Sok helyen munkáskéz hiányában a termést nem tudták betakarítani, a földeket bevetni. A nép első meglepetésében még pénzért sem akart egykori földesurának dolgozni.1

A majorsági földeket bérmunkával kellett megmunkálni, ez pedig drága volt és a várható jövedelmet előre felemésztette.2

Bihar megyében a napszámosok bére napról-napra emelkedett és a nagy uradalmak tavaszi vetés nélkül maradtak, a szőlőhegyek egy része munkálatlanul állt.3

Ung megyében a szegényebb nemesek földjeit a volt jobbágyok felesben bevetették, de a terméketlenebb részeken, ahol a jobbágy ezt nem tartotta hasznosnak, a földek egy része a magas napszám és drága jószág miatt 1 Szepes megyében a tavaszi munkákat pénzszűke miatt alig tudták befejezni, pedig a megyében a sok nyomorgó felszabadult jobbágy szívesen dolgozott volna, mert annyi pénze se volt, hogy saját földjeihez szükséges vetőmagot megvegye. (BM. Beadványok 1848 : 2027.) 2 Gazdasági Lapok, 1849. évi 1. sz. és F. I. K. M. Földmívelési osztály 1848 : 24/1. 3 F. I. K. M. 1848 : 9.