Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[165] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 Mégis a pénzzel ezekben a napokban sok helyen minden felelősség nélkül bántak. A számok rideg valóságának sokan nem akartak engedelmeskedni és sokszor illetéktelenek merítettek a meghatározott célokra kiutalt összegekből. A pénzügyminiszter a had- és a belügyminiszterhez intézett átiratában felemlíti, hogy az ellátásban hiány lesz, ha a pénzutalványozási megkeresések továbbra is úgy érkeznek, hogy azokon összeg, hely, személy és idő kivételesen fordulnak elő. Panaszolja, hogy szakszerű kimutatást a fedezendő szükségekről sohasem kap. Felkérte a minisztériumokat, hogy a költségutalványozási megkeresésekhez minden esetben részletes kimutatásokat mellékeljenek.1

De a kormánybiztosok a pénzkiutalásokat továbbra is a pénzügy-és honvédelmi minisztérium megkerülésével intézték.2

Hogy a különböző helyekről érkező utalványok kifizetésében némi rend legyen, a Honvédelmi Bizottmány úgy határozott, hogy azok felől kollegialiter fognak rendelkezni és a kifizetések előtt az utalványokat Kossuthhoz küldték aláírás végett. A rendetlen pénzkezelés minden számvitelt lehetetlenné tett, ez pedig túlköltekezésekre vezetett. Kossuth a legnagyobb bosszúsággal és kétségbeeséssel mondotta, hogy ,,én legalább inkább főbelövöm magam, mint így kormányozzak".3

De a helyzet alig változott, 1849 ji'üiusában a pénzszűke már oly nagy volt, hogy a hadsereg élelmiszer -és lóvásárlásait a pénzügyminiszter felszólítására a vásárlás után egy hónappal fizették, zsoldot pedig csupán őrmestertől lefelé és azt is csak két hétre utalványoztak.4

Á hadipénztárak rovására a kormánybiztosok, kerületek és különféle hatóságok, katonai egyének és kisebb testületek különböző összegeket utalványoztak, melyeket be sem jelentettek és így a hadügyminiszter sohasem tudta, hogy egy-egy hónapban a hadikiadások fedezésére mennyi pénzre lesz szüksége. Mivel a különféle hadi testületek nem voltak valamely hadkerületi, vagy sópénztárhoz utasítva, a zsold- és egyéb fizetések folytonos akadállyal jártak. A hadügyminiszter azt javasolta, hogy az összes hadi kiadások a budai hadi-főpénztárnál legyenek központosítva, ez lásson el minden más hadipénztárt. Állítsanak Debrecenben, Szegeden, Péterváradon és Kolozsvárt hadipénztárakat, melyek a pénzt a budai hadi-főpénztártól, vagy a sóházakból kapnák. A kormány-1 PM. ein. 1849 : 1179. 2 О. L. Múz. 1848—49.-Í kéziratgyüjt. M. kir. P. M. 1848. okt. 20. 3 U. o. Vörös Antal-gyüjt. Kossuth levele Perczelhez 1848. dec. 24. 4 О. L. Honvédelmi Bizottmány, a kormányzó iratai 1849. júl. 6.