Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[155] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 mazást kért, amit július 28.-án néhány Szegeden tartózkodó képviselő megszavazott. Ez az újabb hitelfelhatalmazás 60,000.000 forintról szólt, Mielőtt az 1849. évi költségvetési előirányzathoz csatolt adórendszert ismertetnénk, szólnunk kell arról az adóról, melynek kivetését 1848. november—december hónapokra javasolta az előterjesztés. Mivel az 1848-as törvényhozás a közteherviselés elvét törvénybe iktatta és a pénzügyminiszter érvényt akart szerezni a törvénynek, azt ajánlotta, hogy azok, akik eddig is fizettek adót, tehát a volt jobbágyok, az év utolsó két hónapjára fizessék az 1847/48-ra kivetett hadiadónak negyedrészét, 1,098.811 forintot,1 a megyei köz­igazgatás szükségeire szolgáló háziadó egynegyedét, a többi adózók pedig ugyanennek 1 /1 2 -edrészét. Azok pedig, akik eddig nem adóztak, 4,000.000 forintot kötelesek fizetni. Abban az esetben, ha az országgyűlés ezt nem helyeselné, 1%-tól 3%-ig emelkedő jövedelmi adó kivetését ajánlotta. Az összeírást miniszteri biztosok végeznék. A kivetett adó felét egy hónapon belül, a másik felét november végéig kell leróni. A befizetések biztosítására az adószedők jutalomkép a beszedett összeg 2%-át kapják. Az országgyűlés a rendkívüli jövedelmi adóról szóló javaslatot fogadta el, de némileg csökkentette a javasolt adókulcsot és Bezerédj István javas­latára a fejedelem és a nádor civilistáját is adó alá vonta, nehogy az „egyenlőségi elv" csorbát szenvedjen. Ezt a különös rendelkezést sokan rosszalólag fogadták, de Kossuth az „egyenlőség okánál fogva" támogatta és határozat lett belőle.2 A sebtében megszavazott javaslatnak számos hibája már a tárgyaláskor kitűnt. A rövid hat hetes terminus nem sok eredménnyel bíztatott, súlyosan érintette a földbirtokos osztályt, amely eddig csak áldozatokat hozott és nagy adós­ságokkal küzködve a legmérsékeltebb jövedelmi adót is nehezen viselhette. A kezelési és kivetési utasítás ellen alapos érvek merültek fel. A választókerületenként történő kivetés újabb tisztviselő-rónokok és adószedők kinevezését elkerül­hetetlenné tette, pedig ez ellen már a költségvetés tárgyalása­kor minden felszólaló egyöntetűen tiltakozott. A javaslat szerint a 446 választókerületre osztott országban ez újabb 892 tisztviselő alkalmazását jelentette. A behajtott adó után járó 2% visszaélésekre csábíthat az osztályozás megálla­pítása során : a minél nagyobb adóhozamra irányuló törekvés 1 Az előző költségvetési év novembertől novemberig tartott. 2 Közlöny, 1848. évi 78. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents