Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[153] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 megszüntetését és a haszonbér-rendszer bevezetését igérte. A sójövedék bevételeinek növelésére a magánkereskedelem fokozottabb bekapcsolását helyezte kilátásba. A vita befejez­tével a bizonytalan feltételezések alapján összeállított elő­irányzatot az országgyűlés megszavazta. Ennek két szem­pontból volt jelentősége : megközelítő képet nyújtott a hitelszükségletről, valamint a, miniszteri felelősség elvének is érvényt szerzett. A költségvetés a másfél esztendő előrelátható hiányát 61,000.000 forintban állapította meg. A pótlásról a pénzügyi kormányzat kölcsönfelvétellel vagy papírpénzkibocsátással akart gondoskodni. Az esetleg felveendő kölcsönre a sójövedék lekötését ajánlotta mint legbiztosabb kútfőt, de erre nem került sor, mert az országgyűlés a papírpénzkibocsátás mellett döntött. Augusztus 23.-án este előzetes tárgyalás végett összeültek a Ház tagjaiból alakult osztályok és Kossuth ismer­tette előttük papírpénzkibocsátási javaslatát, melynek rész­leteiről eddig senkinek sem volt tudomása. Megjegyzendő, hogy a jelenvolt miniszterek Kossuth javaslatát nem támo­gatták. A bizottságnak egy része, Kovács Lajossal az élén, a leghevesebben tiltakozott a tervezet ellen, annak tárgya­lását igyekezett meggátolni és amikor határozathozatalra került a sor, az ülést zajos tüntetések között elhagyta.1 A Házban a javaslat másnap alapos bírálatban részesült. Papp János veszprémi képviselő a deficit fedezésére az egyenes adók bevételeinek fokozását követelte, de emellett néhány millió forint papírospénz kibocsátását a sürgős kiadások fedezésére ő sem ellenezte. A mennyiséget akarta korlátozni, nehogy az országgyűlés a pénzcsinálás könnyű módjától elkapatva, az infláció útjára lépjen. Felszólalásában rámu­tatott az ércfedezet nélküli papírpénz hitelének ingatag voltára és meggyőző érvekkel ecsetelte a pénzhigítással járó káros hatást úgy a termelésre, mint az egyes társadalmi osztályok anyagi helyzetére. Kossuth az alapos érveket válaszra sem méltatta és csipkelődő közbeszólásokkal több­ször tárcáját ajánlotta a felszólalónak. Papp a szeptember l.-i ülésen pozitív javaslattal állott elő. A szükségleteket bőven fedező 150 millió forint értékű bankjegykibocsátásra érc­alapul a kötelező arany- és ezüstbeszolgáltatás elrendelését indítványozta. Javaslatával Román Ferenc beregi képviselő felszólalását támogatta, aki augusztus 24.-én erre a célra a könnyen nélkülözhető arany és ezüst fényűzési cikkek köte-1 Faragó i. m. 333. és köv. 1. !

Next

/
Thumbnails
Contents