Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
614 í'nG.ír lászló. [144] nyersen őszinte kijelentéssel érvelt, melyet már május 2.-án is használt az ércpénzküldést sürgető átiratában : ha a bank kérését nem teljesíti, úgy kénytelen lesz nagyobb címletű bankjegyeket is forgalomba hozni, sőt, hogy ,,az előmunkálatok evégre már folyamatba vannak". Ezzel a másik fél minden bizalmát eleve megsemmisítette és a tárgyalások eredménytelenül végződtek. Wodianer megbízásával egyidőben felhívta az ország négy legnagyobb földbirtokosát : Ferdinánd szász-koburgi herceget, Pallavicini Alfonz grófot, Sina György és Diettrich József bárókat, hogy személyenként 500.000 forint értékű kincstári utalványt vegyenek át.1 De egyedül Ferdinánd herceg ajánlott 130.000 forintot kamatmentesen 1848 december 15.-ig.2 A többiekhez intézett felszólítás eredménytelen maradt, mire még egyszer Sinához fordult, hogy vegyen át 1,000.000 forint értékű 5%-os kamatozású kincstári utalványt s ezt majd a kincstár 10 hónapra elosztva augusztus ].-től kezdődőleg 100.000 forintos tételekben törleszti. De ez a görögből lett pénzügyi hatalmasság válaszra sem méltatta ajánlatát.3 Mindezen sikertelenségek és a bekövetkezett változások olyan eszköz igénybevételére kényszerítették a pénzügyi kormányzatot, amelyről Kossuth négy évvel előbb azt írta, hogy az ,,a végveszély heroikus eszköze gyanánt" használható és ez a heroikus eszköz az ércalap nélküli fedezetlen, kényszerárfolyammal ellátott papirospénz kibocsátása volt. Valóra vált az a sejtése, miszerint „az események hatalmának hatalmas taktikája" fogja pillanatnyilag az ország pénzügyeit rendezni.4 III. A pénzügyminiszter az országgyűlés előtt. Kimutatás az országos pénzügy kezelésről. Költségvetési tervezet az 1848. év második felére és az 1849. évre. 61,000.000-s hitelművelet. Adórendszer. A pénzügyminiszter az államháztartás szükségleteinek biztosítására a költségvetés kidolgozását legsürgősebb feladatának tartotta. Az országgyűlést a kiadásokról, valamint 1 Lukács i. cikke, Faragó i. m. 110. és köv. 1. 2 Ebből az összegből 50.000 forintot belgiumi fegyvervásárlásra szántak. (KM. ein. 1848 : 986.) Hogy a pénzt megkapta-e a kormány, azt nem sikerült megállapítanom. 3 O. L. Múz. kéziratgyűjtemény. 1848—49.-i dátum nélküli csomó. Kossuth sajátkezű fogalmazványa. — Tervbe vette kb. 30 millió értékű állami sorsjegy kibocsátását és Wodiánertől kért erre vonatkozólag részletes tervezetet. (PM. ein. 1848 : 1426.) 4 Pesti Hírlap, 1841. évi 79. sz.