Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[131] magyarország pénzügyei 1848 1849-ben. 62 1 rohanta a bank pénztárait, minden pénzét ezüstre akarta váltani. Az európai sajtó élénken kommentálta a kormány, a bécsi pénzpiac és a bank helyzetét. Az egymást kergető hírekre a külföldi pénzpiacokon az osztrák állam hitele még jobban megingott, újabb külföldi kölcsönök lehetősége hosszú időre megszűnt.1 A pozsonyi országgyűlés tagjai mély megdöbbenéssel szemlélték az osztrák eseményeket. Balogh Kornél győri követ mindnyájuk aggodalmát fejezte ki az április З.-i kerületi ülésen és azt indítványozta, hogy „kéressék meg (5 Felsége egy alázatos felirat által arra, hogy a banknak egész állása és különösen a forgalomban lévő bankjegyeknek mikénti fedezése iránt az országot felvilágosítani és megnyugtatni legkegyelmesebben méltóztassék".2 A győri követ indítványához csatlakozva, Kossuth a felelős minisztérium megalakítását kérő felirati javaslat elfogadását sürgette és az önálló magyar pénzügyminisztérium felállításában jelölte meg a valutaválság orvoslásának hathatós és egyedüli módját. Ekkor már itthon is, szerte az egész országban, a bécsi eseményekhez hasonló jelenségekről számolnak be a hírlapok és a törvényhatóságok vezetőinek jelentései. Az országszerte mérhetetlen károkat okozott 1811. és 1816. évi devalváció emléke kísértett. Mindenki szabadulni akart a bankjegyektől. Budán napról-napra hatalmas tömegek ostromolták a bank fiókintézetét. A hetivásárra feljött falusiak több napon át a banképület kapuja alatt éjszakáztak, hogy a pénztárhoz jussanak. A bank kénytelen volt a pénztárai előtt tolongok nagy száma miatt a váltási összeget egy személy részére 500 forintra korlátozni. A rendet még így is csak karhatalommal lehetett fenntartani, Győrben és Pozsonyban utcai zavargások törtek ki. Gróf Pálffy József pozsonyi főispán egyenesen a Nemzeti Bankhoz fordult, hogy küldjön 1 Ld. M. Wirth : Geschihte der Handelskrisen. (Frankfurt а. M., 1883.) 205. és köv. 1. ; E. de Laveleye : Die Geld- und Handelskrisen. (Kassel, 1865.) 23. és köv. 1.; J. Lescure: Des crises générales et périodiques de surproduction. (Paris, 1907.) 42. és köv. 1. ; H. Leiskow : Spekulation und öffentliche Meinung in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. (Münchener Volkswirtschaftliche Studien. Neue Folge. 12. Heft. Jena, 1930.) 31. és köv. 1. ; O. Hübner : Die Banken. (Leipzig, 1854.) 116. 1.; valamint az Annuaire de l'économie politique (Paris) 1845;—46—47.-i, a Journal des Débats (Paris) 1847—48.-i, az Allgemeine Zeitung (Wien) 1847—48.-i évfolyamát. Az osztrák kormány intézkedéseit az utóbbi hírlap évfolyamaiból állítottuk össze, mivel az irodalom a kérdéssel ilyen szempontból nem foglalkozott. 2 Idézi Faragó M. : A Kossuth-bankók kora. A szabadságharc pénzügyei. (Budapest, é. n.) 18. 1. 39*