Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75

46 RÉVÉSZ IMRE. 2. Egészen teimészetes azonban, hogy a jámbor debreceni kalmár és áros népek e korbeli érdeklődése nem szorítkozott pusztán a reformátori protestantizmus tanításaira. Ez a már akkor Európaszerte, minálunk is szilárd hitvallási és egyházi formákba kristályosodott reformátori protestantizmus a maga dogmatikus tömörségével és megállapodottságával éppen a világjáró emberek közt annyira gyakori élénk és fürkésző, összehasonlító és erősen egyéni ítéletű lelkek közül sokakat nem elégített ki. A nemreformátori protestantizmus eszméi, melyekkel akkor telítve volt az európai társadalom minden műveltebb rétegének légköre, ott röpködtek Debrecen közelében is s lehetetlen volt magukra nem vonniok az európai látókörű polgárság figyelmét, egy részének rokonszenvét is. Hogy a nyugati és északi magyarországi anabaptizmus, mely maga is iparral és kereskedéssel foglalkozott, Debrecen vidékére, az állandó és sűrű kereskedelmi összeköttetések folytán, az ötvenes évekig át ne szivárgott volna, azt eleve csaknem lehetetlen volna elképzelni, ámbár ilyen anabaptista törekvéseknek Debrecen közelebbi környékén vagy távolabbi vidékén való jelenlétéről az ötvenes-hatvanas években csak nagyon kevés és inkább közvetett bizonyságunk van.1 E tekintetben legfontosabb Bornemisza Péternek az az eddig, e kérdés tárgyalása kapcsán tudtommal föl nem használt 1679-ből származó följegyzése, hogy „ezelőtt 26 esztendővel az Nyírségen az erdőkben nagy hajviselők támadtak vala, kik magokat boldogoknak hívatták és sok kábaságot míeltek."2

Bornemisza nem mondja meg ugyan kifejezetten, hegy itt ,,kétszerkeresztelők"-iől van szó (akiket egyebütt sokszor emleget), de a hosszú hajviselés meg a maguk boldogokként elnevezése mégis csak vagy őreájuk, magát hízlallya, irégység, álnokság, usora és egyéb sok vadhús benne. Hát igazán kereskeggyetek, Isten áldása gazdagétson, ne a Sátán gyönyörködtető hazugsága . . ." ]Zoványi i. m. 346—347. 1. — Áldásy A.: Anabaptisták Magyarországon a XVI. és XVII. században. Kat. Szemle, 1893. 805. skk. 1. — Seni V. : Az anabaptizmus. Budapest, 1907. — Hergeez I. : Az anabaptisták története Magyarországon. Budapest, 1923. (Kéziratos doktori értekezés a Pázmány Péter tudományegyetem magyar történelmi intézetében). — Az egészhez alapvető, de közvetlen tárgyunkra nem sokat nyújtó, forrásközlés : J. Beek. : Die Geschichts-Bücher der Wiedertäufer in Österreich-Ungarn. Wien, 1883. (Fontes Rerum Austriacarum XLIII.) 2 Oetoedic es vtolso resze. Az Evangeliomokbol, es az Epistolakbol valo tanvsagoknac . . . Detrekő, 1579. (В. M. К. I. 153.) 550. 1. Megismétli ezt a följegyzést a „Praedikatioc . .." (Detrekő és Rárbok 1584. R. M. К. I. 270. 73. levelén is. (Schulek Tibor szíves közlése.)