Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[61] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 A pusztává lett ház telkének sorsa azonban nem mindig ez. Ahol a pusztásodásra vezető okok állandó jellegűek, ott a puszta is állandósul, másutt azonban az elhagyott puszták földje sem marad mindig műveletlenül. Újból betelepülnek jövevény jobbággyal és belőlük lesz a nova domusok egy része. Előfordul az is, hogy a község jobbágyai között felosztja azokat. így van szó 1558-ban Trencsén vártartománybeli községekről, hol a deserta földjét, rétjét, „coloni inter se diviserunt".1 Lehet, hogy a ház üresen maradva, a földet egy jobbágy műveli tovább, kinek van saját telke is.2

Egy-egy puszta földjét zsellérek művelik többen összefogva. Gyakran a földesúr magának foglalja le. A puszták elbírálásakor különbséget kell tenni a ház és a hozzátartozó föld. rét pusztulása közt.3

A pusztán álló házhoz nem tartozik mindig teljesen, vagy akár csak részben pusztult föld és rét, másrészt a vetetlen, elvadult határ sem jelenti a házak ürességét. Nem kell azt hinni, hogy a puszta mindig néptelen. Gyakran annak megítélésében, hogy pusztáról van-e szó, nem a házat tekintik mérvadónak, hanem a telket, nem azt nézik, laknak-e benne, hanem, hogy gazdálkodnak-e rajta,4

A szegény jobbágy, ki nemcsak, hogy 6 forintnyi vagyonnal nem rendelkezik, hanem egész házatáját, gazdaságát teljesen, vagy részben műveletlenül, elhagyatva tartja, a rovók megítélése szerint sokszor nem pauper, hanem a deserták számát növeli. Ha a ház leég, vagy más elemi kár éri. ha a községet sereg dúlja fel, ez mind pusztásodásra vezető körülmény, mégsem kell azt gondolni, hogy a jobbágy el is hagyta telkét.5 Újra hozzáfog a ház felépítéséhez, berendezéséhez és három évig mentes lesz az adózás 1 Die. conscr. 44. k. Ugyanígy Diósgyőrben. (1563. U. et С. 87 : 73.) 2 U. et С. 120 : 2. 3 Scharlan a totale Wüstung előtt Ortswiistungot és Flurwüstungot különböztet meg (i. m. 165. 1.) 4 A német lovagrendnek a XV: század első évtizedeiben nagyarányú pusztulást átélt területén sem jelentette a eensuslajstrom puszta Hufe-i közül mind egy-egy parasztgazdaság teljes megszűntét. (G. Aubin : Zur Geschichte des gutsherrlich-bauerlichen Verhältnisses in Ostpreussen. Leipzig, 1910. 75. 1.) A hamincéves háború után Szászországban pusztának vesznek olyan telkeket is, amelyek „zwar bewohnt aber, weil weder Vieh noch Aussaat vorhanden, den wüsten gleich sind und die Leuthe nur die blosse Herberge darinnen haben". (R. Göhler : Vom Zustand der Dörfer im Amte Colditz um die Mitte des XVII. Jahrhunderts. Neues Archiv für Sächsische Geschichte, 1936. I. 33. 1.) 5 . . .desertae, quarum homines vivunt, sed nondum aedificare ineeperunt. (U. et C. 55 : 55.)