Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[51] A PORTA TÖRTÉNETE 1526 1648. 563 olyan utasítást adott, hogy amint a rovó a bírák esküjével meg nem elégednék, tüstént hagyja el őt. Ez pedig az egész összeírási munkálat megakadását jelenti, mert a kamara rovója csak a megye esküdtjének jelenlétében járhat el tisztében.1

Sopron megyében a szolgabíró nyíltan lázít a kamara emberei ellen és az adózóknak különböző módokat ajánl az adó alól való kibúvásra.2 Az elmondottakból kétségtelenül megállapítható, hogy a telkek aprózódásának a portális adózásra több irányban volt romboló hatása. Egyrészt, amennyiben pusztulásról volt szó, az adózó telkek száma tényleg csökkent, másrészt, minthogy az egész telkeknél sokkal nagyobbszámú résztelkek miatt a részek összegezésével írják össze a portákat, tág lehetőség nyilt a visszaélésekre. Eddigi egész telket most már félnek, negyednek mondanak és a valóságban változatlan viszonyok mellett is fogynak a porták. A gazdasági értelemben vett pusztuláshoz társul szegődött a telek nagyságának bevallása körüli visszaélés, amit saját érdeküket is szem előtt tartva, a rendek minden vonatkozásban elnéztek, sőt elősegítettek és e két összetevőből alakult ki a XVI. század ijesztő „adóügyi pusztulása".3 Jobbágyságunk gazdasági leromlása azonban nemcsak a művelés alatt tartott földek összezsugorodásában nyilvánult. Ez csak az egyik, aránylag enyhe szimptoma volt. A jobbágy elszegényedése sokhelyt nem állt meg a gazdálkodás keretének megszűkítésével, áldozatául esett az egész gazdaság. Nem tudott többé földet művelni, mert nem voltak állatai, legjobb esetben akkora földön termelt, amit keze munkájával győzött. Az ilyen jobbágy még akár egész telken is élhet, házához még föld is tartozhatik, gazdálkodni azonban már képtelen, a rovó az adózás alól felmenti. A porták száma csökken, a szegények (pauper) száma emelkedik. Űjbarsban 1589-ben csak egész telkeseket írnak össze, azonban köztük három kategóriát különböztetnek meg : integrae sessionis coloni ; integrae sessionis coloni, quibus non est 1 1576, Litt, ad cam. 15 : 298. 2 Megyeri Imre szolgabíró, „qui in dietis quoque semper sólet esse clamosus". Exp. cam. 1582. aug. 3. és szept. 24. 3 Előfordulnak olyan esetek, hogy egyáltalában nem tudják megmondani a telek nagyságát. 1593-ban Frankovában a soltész nem tudja „quartae sunt aut dimidiae quartae aut portae mediae". (Die. conscr. 36. к.). Nyergesújfaluban „dicunt nullás se habere divisiones seu limitationes sessionum in intégras, médias, quartaritias, prout habent reliqui pagi, portas tarnen sex dicunt illic esse". A község lakói halászattal foglalkoztak és ebből származó jövedelmük után adóztak hat portában. (U. et С. 45 : 29.) 36*