Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[47] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 met szerzők, mennyi bírót megesküdtetek."

1 Ugyanígy ír a vas-, trencsén-, nyitra-, turócmegyei rovó.2 Maróthy György, a trencséni dicator, nem is esketi meg őket nyilvánvaló hazugságra. Ha a tavalyi nyugtát vagy rovásfejet kéri, nem adják elő, hogy könnyebben csalhassanak. Epp ezért a kamarától kéri a mult évi registumot, hogy abból ellenőrizhessen, mert különben a bírák mind eltagadják a portaszámot.3

Dávid János 1579-ben egy esküformát ajánl a kamarának, mellyel a bíró testi-lelki épségére, örök üdvösségére esküdnék, hogy egész telket nem mond félnek, felet harmadnak.4

A kamara először a megye sedriája előtt kívánja a bíró esketését „coram universitate nobilium", remélve, hogy akkor inkább megmondja az igazat. Az alispánnak volna kötelessége a hamis eskü következményeire a szegény nyomorultat figyelmeztetni.5 Később a bírót szigorúan ellenőrizteti és a hamisan esküvők ellen a megyében eljárást indíttat. A visszaélések óriási arányokat öltöttek. Egyes hírhedtebb vidékre nemcsak a kamara, hanem az ország többi hatóságai is ráírnak. Trencsén megyében annyira elharapóztak az esküvel való visszaélések, hogy a kamara a rovó jelentései alapján áttette az ügyet Oláh Miklós helytartóhoz, végül a dolog Miksa elé került, ki Dersffy Miklós főkapitányt bízta meg a vétkesek megbüntetésével.6

A pozsonyi kamara jelentésére 1570-ben Károly főherceg egy kamarai tanácsost küld Nyitra megyébe az összeírás ellenőrzésére.7

A csalások méreteiről jó képet ad Torda Zsigmond egy levele, amely szerint olyan birtokon, ahol 50, 80, 100 jobbágy van, 6, 8, legfeljebb 10 portát írnak össze.8

Egy Szatmár és Ugocsa megye vidékéről írt jelentés a portális adózás legfőbb baját abban találja, hogy a porták számát hamisan vallják be.9 1 Litt, ad cam. 7 : 202. 2 Exp. cam. 1566 okt. 25., 1566 nov. 2., 1574 júl. 6. 3 1566. Városi és kam. iratok. Rendezetlen rész. 4 Litt, ad cam. 17 : 10. 5 . . . illos miseros rusticos iudices mandatis divinis commemoratis dehortentur de periurio . . . (1564. Városi és kam. iratok. Rendezetlen rész.) A rovó is, mielőtt a bírákat megesketi, „serio admonebit, ne ob unum vei alterixm florenum animae suae detrimentum patiatur". (1567. U. o.) 6 Városi és kam. iratok, fol. Lat. 982. 7 Acsády I. : A jobbágyadózás 1564—76-ban. (Budapest, 1894.) 191. 1. 8 Acsády I. : Magyarország pénzügyei. 94. 1. 9 . . . aber in den Spanschaften die Porten gar untreulich angezeigt und abgezeldt, werden und obgleichwol die Porten in einem