Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
498 JUHÁSZ LAJOS. [28] Ami újat e század a portával kapcsolatban az artikulusokban hoz, tulajdonkép csak az. eredetinek értelmezése. A megváltozott viszonyokhoz való majd minden siker nélküli alkalmazkodni akarás, inkább bizonyos visszaélésekkel szembeni védekezés az a csekély eredmény, amit a rendekkel szemben a királyi hatalom a porta tartalmának megállapítása körül folyt küzdelemben el tudott érni. Látunk törekvést arra, hogy a század nagy gazdasági leromlásával arányban a rerum et bonorum facultas mérlegelését érvényesíthessék, a változtatás azonban sohasem gyökeres és a rendszernek nem átalakításából, csak foltozgatásából áll. Az egyes ilyen kísérletek odairányulnak, hogy az adófizetés kötelezettségét a földművelőkön kívül a jobbágynépesség lehetőleg minden elemére kiterjesszék, másrészt pedig, hogy a portának az adófizetők vagyoni állapotában beállott változások iránti érzékenységét növeljék. Az első célt szolgálja azoknak a népeknek, társadalmi rétegeknek és foglalkozási ágaknak megadóztatása, melyek eddig mint földműveléssel nem foglalkozók és mint amelyeknek telkük nincs is, a porták közé nem Írattak össze. A vlach, rutén és rác pásztorokat a század közepéig a portával kapcsolatban mindig úgy említik, mint akik ezt az adót nem fizetik.1 Legelőről-legelőre vándorolva nomád életet folytattak, a porták szerinti adózás szempontjából elérhetetlenek voltak.2 A század közepe táján azonban már kezdenek megtelepedni, egyesek közülük a falvakban élnek és életmódjuk a magyar jobbágyokéhoz hasonlít. 1559-ben, amennyiben telkük is van és földesuruknak censust fizetnek, a többi telkes jobbágy mintájára adóztatják őket.3 Az adókötelezettséget tehát még mindig csak a telken, a földművelésen keresztül tudják megállapítani. 1563-ban már rés támad ezen az elven. Ettől kezdve 1 1459 : 12. tc. : „Rutheni, valachi, sclavi qui alias lucrum camerae solvere non consueuerunt, ad solutionem ejusdem lucri camerae non compellantur." (Kovachich : Sylloge, I. 265. 1.) Mátyás 1467.-i dekrétuma az egyedüli, mely felveszi őket az adófizetők közé. (Kovachich : Supplementum, II. 183. 1.) 2 Eördewgh Péter túróci rovó írja 1549-ben a kamarának : „Walachos quoque, qui ditiores sunt colonis, eo quod censum non ex agricultura, sed ex pecoribus solvere consueuerunt dominis eorum, dica subiacere nolunt." O. L. kincst. lt. Litterae ad cameram Posoniensem exaratae (a következőkben : Litt, ad cam.) fase. 3. nr. 41. 3 1559 : 12. tc. : „Walachi, rutheni et rasciani quieunque sessionati coloni sunt et census praestant dominis eorum, quemadmodum reliqui coloni sessionati, connumerentur." (Magy. orszgy. eml. IV. 285. 1.)
