Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
498 JUHÁSZ LAJOS. [18] fordul elő a forrásokban.1 Ezek az adatok a portát a mansioval, vagy curiaval, fundus curiaeval mondják azonosnak. Tehát az egész jobbágytelket kell alatta értenünk. Az adóegység az egész telek, függetlenül attól, hogy hány jobbágy gazdálkodik rajta. Eredetileg minden valószínűség szerint csak egy jobbágy élt a telken és ekkor a porta az önálló jobbágygazdaságot jelentette. Erre enged következtetni az 1330.-i ,,mansio sive homo" kifejezés. Később, amikor előfordul, hogy a belső telken akár természetes szaporodás, akár más okok következtében már több családnak van háza, de a kapu megmarad továbbra is az egész telek közös bejáratának, a porta a több jobbágygazdaságot magábafoglaló telket jelképezi. Ezt fejezi ki az 1342.-i „sive sub eadem porta, seu curia portám habente trés vei quatuor aut plures existant homines, sive solum unus commoretur in eadem" szöveg. Az adóforrás tehát nem az egyes jobbágycsalád gazdasági ereje, hanem a telek. Az a földterület, mely a belső telekhez 1 1323 : Temesvárott a rendek felajánlottak a királynak fél fertőt a pénzreform költségeire „de singulis portis seu mansionibus". (Zimmermann-—Werner : Urkundenbuch. I. 370.1.). — 1330 :1. Károly elrendeli, hogy a kötelező pénzbeváltásnál közreműködő közegek „de singulis mansionibus sive hominibus" bizonyos mennyiségű kis dénárt váltsanak be. (Hóman B. : A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921. 259. 1.). — 1335 : a pénz beváltására kötelesek „homines singularum portarum integrarum, domino terre plenum et integrum terragium persolvencium", a fél fertós büntetésjellegű adót pedig azoktól, kik a beváltást megtagadták, szedik „de singulis portis, domino terre terragium integrum persolventibus". (Szekfű Gy. : Oklevelek I. Károly pénzverési reformjaihoz. Tört. Tár, 1911. 9. 1.) — 1336: I. Károly életbelépteti a három garasos portális adót „de singula porta, que exitum dat ad piateam, ubi homines morantur, per quam unus currus cum fenő vei frugibus int rare poterit". (U. o. 13. 1.) — 1341 : bizonyos pölöskei tizedet „de qualibet porta seu curia, sive sub eadem duo vei très, sive solum unus comoretur homines" fizetnek. (Hazai okmánytár I. 184. 1.) — 1342 : I. Károly András mesternek bérbeadja a Szörényi és pécsi kamarát. Б szerződésben a háromgarasos adóval kapcsolatban a porta pontos leírása : „ . . . de singulis portis, per quas currus cum fenő vei frugibus honeratus intrare posset et exire, sive sub eadem porta seu curia portám habente trés vei quatuor, aut eciam plures existant homines residentes, sive solum unus commoretur in eadem, nisi tantum sit egens et pauper ut solvendi non habeat facultatem". (Szekfű i. m. 27. 1.) — 1342 : I. Károlynak Hippolit mesterrel kötött szerződésében ugyanilyen szöveg. (Corpus Juris, Márkus-féle kiadás, I. 154.1.) — 1345:1. Károlynak Miklós mesterrel kötött szerződésében ugyanígy. (Hóman i. m. 263. 1.) -—Az 1351 : 4. tc. a lucrum cameraet „de quolibet integro fundo " szedeti. (Corpus Juris, I. 170. 1.) — 1351: Miklós nádor a kamara hasznát „de singulis curiis seu mansionibus" rendeli szedni. (Anjoukori okmánytár, У. 518. 1.)
