Századok – 1936

Szemle - Zoltai Lajos: A debreceni római katolikus templom; a kegyes tanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves multja. Ism.: Farkas László. 253

258 EMBER GYŐZŐ. csatlakozott hozzá, sőt még a magyar kereskedés virágzását is nagy szerencsétlenségnek tartotta, amíg haszna az adó­mentes nemességet gazdagítja. Az udvar azonban, ajánlotta az ügyes diplomata, szándékát nem árulhatja el, nyíltan nem léphet fel a magyar gyáripar ellen. De semmiképen se támogassa, sőt hátramozdítására titokban mindent kö­vessen el, amire legalkalmasabb eszközül a vámok kínálkoz­nak.1 A fiatal József, aki ekkor kezdett államügyekkel fog­lalkozni, de önálló véleménye még nem alakult ki, teljesen egyetértett Kaunitzcal. Szomorú kép! Az államtanács nagy többsége a leg­ridegebb önzés álláspontján. Stupan minden szenvedélytől menten hidegen számol, de Blümegen szavaiban az irigység füstje mögött alig palástolt ellenszenv parazsa izzik, amit a szűkebb hazáján csüggő morva államférfi aggódó féltékeny­sége hevít. Kaunitz ellenszenvét más forrás táplálta. Gyű­lölte a rendiséget, de politikáját , ha a magyar rendek országuk minden kiváltságáról lemondanak, megváltoztatta volna. Blümegen ellenszenve nem merült ki a rendiség kárhoz­tatásában, annak tetszetős palástjával meztelen magyar­gyűlöletét leplezte. Borié minden tekintetben elütött társai­tól. Gyűlöletnek, ellenszenvnek nála nyoma sincsen. A ren­diségnek ellensége, de mint egyelőre kiküszöbölhetetlen adottsággal számol vele. Az egész birodalom helyzetét vizs­gálja s úgy találja, hogy Magyarország viszonya az egészhez azt kívánja, hogy a magyar gyáripar csak bizonyos ágakban fejlődjék ki. A monarchia szempontjából igaza volt. Magyar 1 Da ich nach den vorausgesezten Principiis vor ein groses Unglück ansehe, wenn bey der jezigen Verfassung die Manufacturen und das Commercium in Hungarn zunehmen solten. Ob nun zwar der Hof sich nicht directe dagegen zu sezen, noch seine eigentliche Absicht zu erkenne Ii zu geben hat. So wäre doch das Vorhaben auf keine Weis zu begünstigen, sondern im Gegentheil unter der Hand, so viel immer möglich, zu hintertreiben. Welches am besten durch die Teutsche Mauthen und Einrichtungen geschehen kan. U. o. Kaunitznál 1761 elején egy francia vállalkozó jelentkezett, aki Magyarország gazdasági kincseinek kiaknázására nagy tervet dol­gozott ki, többek között a gyáripar meghonosítását és a kivitel megszervezését is célul tűzte ki. Társulatot akart szervezni, amelybe gazdag francia tőkepénzesek is hajlandók lettek volna belépni. Kaunitz nem tárgyalt vele, mire a magyar kancellárhoz és magyar birtokosokhoz fordult. Érdekes lenne a terv sorsát megvizsgálni. Kaunitz reálisnak találta, de mivel fent kifejtett elveivel ellentétben állott, elejtette, természetesen az igazi ok megnevezése nélkül. (Es kan und darf aber der Projectant die wichtige Anstände des Hofs nicht wissen.) íme a magyar iparellenes politika egyik szomorú eredménye : a külföldi tőke elriasztása !

Next

/
Thumbnails
Contents