Századok – 1936

Szemle - Zoltai Lajos: A debreceni római katolikus templom; a kegyes tanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves multja. Ism.: Farkas László. 253

280 EMBER GYŐZŐ. erősebb fegyvereivel, a vámokkal küszöbölte ki.1 Ezzel érzé­kenyen károsította a magyar kereskedő-réteget, mert meg­szüntette a századok óta fennálló s részben magyar kézen át vezető kereskedelmi kapcsolatok nagyrészét. Károsította a magyar termelést is, mert a külföldi államok megtorló intéz­kedései megnehezítették a magyar termények szintén több­százados fejlődés folyamán kialakult értékesítési lehetőségét. Tehát tett olyan lépéseket, amelyek az örökös tartományok javát szolgálták, de sértették Magyarország érdekét. Magyar szempontból ezek az intézkedései elítélendők. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy gazdaságpolitikáját nem ítél­hetjük meg magyar szemszögből, mivel azt az egész mon­archia java irányította. Ez pedig határozottan megkívánta, hogy saját iparcikkei a külföldiekkel szemben előnyben részesüljenek. Ez volt a főcél, ezzel mint elkerülhetetlen rossz járt együtt, hogy a magyar termények kiszorultak a külföldi piacokról, amit az államtanács igyekezett minden tőle telhető eszközzel megakadályozni. A külföld megtorló intézkedései nemcsak a magyar terményeket, hanem az örökös tartományok cikkeit is sújtották. Az pedig, hogy a magyar kereskedők elvesztették kapcsolataikat, a mon­archián belül kiegyensúlyozódott azzal, hogy az örökös tar­tományok kereskedői jutottak Magyarországon piachoz. Ez magyar szempontból hátrány volt, de a monarchia szem­pontjából nem jelentett veszteséget. A külföldi versenytárs kiküszöbölését, ha Magyarországot sújtotta is, a monarchia iparának és kereskedésének fellen­dülése megokolta. Más volt a helyzet a magyar gyáripar fejlődésének megakadályozása terén. Az örökös tartományo­kat ugyanis nemcsak a külföldi, hanem a magyar gyárak versenyétől is féltették és óvták. Ebben a kérdésben azonban az államtanács véleménye nem volt egységes. Néhány hó­nappal működésének megkezdése titán már felmerült a kér­dés : támogassa-e az udvar a magyar gyáripart, vagy pedig fejlődését akadályozza meg? Az államtanács ugyanis — a gondolat Borié fejében született — azt ajánlotta, hogy a szegény adózó nép sorsán a szolgáltatások pontos és mél­tányos megszabásával, továbbá a jobbágyföld örökölhetővé tételével könnyítsenek. Br. Cothmann Antal magyar kamarai tanácsos, akitől véleményt kértek, egyik gondolatot sem találta kivihetőnek ; ezzel szemben a nép segítésére több javaslattal állott elő, közöttük azzal, hogy fejlesszék ki a 1 Azokat a külföldi cikkeket, amelyeket a monarchia is elő­állított, tervszerűen szorította ki a vámok segítségével Magyar­országról. SR 1286/1761.

Next

/
Thumbnails
Contents