Századok – 1936
Szemle - Zoltai Lajos: A debreceni római katolikus templom; a kegyes tanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves multja. Ism.: Farkas László. 253
280 EMBER GYŐZŐ. erősebb fegyvereivel, a vámokkal küszöbölte ki.1 Ezzel érzékenyen károsította a magyar kereskedő-réteget, mert megszüntette a századok óta fennálló s részben magyar kézen át vezető kereskedelmi kapcsolatok nagyrészét. Károsította a magyar termelést is, mert a külföldi államok megtorló intézkedései megnehezítették a magyar termények szintén többszázados fejlődés folyamán kialakult értékesítési lehetőségét. Tehát tett olyan lépéseket, amelyek az örökös tartományok javát szolgálták, de sértették Magyarország érdekét. Magyar szempontból ezek az intézkedései elítélendők. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy gazdaságpolitikáját nem ítélhetjük meg magyar szemszögből, mivel azt az egész monarchia java irányította. Ez pedig határozottan megkívánta, hogy saját iparcikkei a külföldiekkel szemben előnyben részesüljenek. Ez volt a főcél, ezzel mint elkerülhetetlen rossz járt együtt, hogy a magyar termények kiszorultak a külföldi piacokról, amit az államtanács igyekezett minden tőle telhető eszközzel megakadályozni. A külföld megtorló intézkedései nemcsak a magyar terményeket, hanem az örökös tartományok cikkeit is sújtották. Az pedig, hogy a magyar kereskedők elvesztették kapcsolataikat, a monarchián belül kiegyensúlyozódott azzal, hogy az örökös tartományok kereskedői jutottak Magyarországon piachoz. Ez magyar szempontból hátrány volt, de a monarchia szempontjából nem jelentett veszteséget. A külföldi versenytárs kiküszöbölését, ha Magyarországot sújtotta is, a monarchia iparának és kereskedésének fellendülése megokolta. Más volt a helyzet a magyar gyáripar fejlődésének megakadályozása terén. Az örökös tartományokat ugyanis nemcsak a külföldi, hanem a magyar gyárak versenyétől is féltették és óvták. Ebben a kérdésben azonban az államtanács véleménye nem volt egységes. Néhány hónappal működésének megkezdése titán már felmerült a kérdés : támogassa-e az udvar a magyar gyáripart, vagy pedig fejlődését akadályozza meg? Az államtanács ugyanis — a gondolat Borié fejében született — azt ajánlotta, hogy a szegény adózó nép sorsán a szolgáltatások pontos és méltányos megszabásával, továbbá a jobbágyföld örökölhetővé tételével könnyítsenek. Br. Cothmann Antal magyar kamarai tanácsos, akitől véleményt kértek, egyik gondolatot sem találta kivihetőnek ; ezzel szemben a nép segítésére több javaslattal állott elő, közöttük azzal, hogy fejlesszék ki a 1 Azokat a külföldi cikkeket, amelyeket a monarchia is előállított, tervszerűen szorította ki a vámok segítségével Magyarországról. SR 1286/1761.
