Századok – 1936
Értekezések - EMBER GYŐZŐ: Az egységes monarchia gondolata Mária Terézia korában. 241–281
AZ EGYSÉGES MONARCHIA GONDOLATA MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. 243 nélkül is virágzott, a jólét a lakosság minden rétegében éreztette batását. Az anyagi kultúra emelkedése maga után vonta a szellemi élet fejlődését is. A rendi barokk-szellem virágkora hazánkban a XVIII. század első felére esik. A rendek túlkapásait, a nagy tömegek elnyomását az újonnan szervezett királyi hivatalok, az igazságszolgáltatás és közigazgatás átalakított szervei akadályozták meg. Több-kevesebb sikerrel érvényesültek a nyugati abszolút kormányformák gazdag tárházából átvett s a magyar viszonyokhoz alkalmazott gazdasági és népjóléti irányelvek is. Mindez nagy haladást hozott a török kor sivárságához viszonyítva anélkül is, hogy az udvar a dolgok mélyére nézett volna, a látszólagos virágzás mögött lappangó szervi bajokat felismerte és gyógyításukra társadalmi, szellemi és anyagi téren mélyreható, jól átgondolt, céltudatos és rendszeres lépésekre határozta volna el magát. Minderre csak Mária Terézia uralkodásának második felében került sor. Közben az oTszág szervi bajai is napfényre kerültek. A föld ősereje kimerült, kiderült, hogy a földművelés módja rossz. A rétek kiszáradtak, belső állattartásra kellett volna áttérni. A korábbi jövedelem apadását a földesurak az amúgyis gyér lakosság fokozatosan emelkedő megterhelésével ellensúlyozták, amit a közigazgatás rendi eredetű szervei megakadályozni nem tudtak, talán nem is akartak. A központi hatalmat a monarchia létéért vívott küzdelmek kötötték le. Éppen ezek a küzdelmek irányították azután figyelmét Magyarországra, az eredménytelenség okát ugyanis abban kellett látnia, hogy Magyarország lehetőségeit nem tudta kihasználni. Amikor a monarchia osztrák—cseh—morva része elégtelennek bizonyult a nagyhatalmi követelmények kielégítésére, a hangsúly természetszerűleg helyeződött át a magyar országokra. A Habsburg-ház hatalmi súlya korábban tisztán az örökös tartományokon nyugodott, ettől kezdve Magyarországon is. Kitűnt, hogy nagyhatalmi politikát Magyarország nélkül nem folytathat, legfontosabb feladata a magyar kérdés rendezése lett. Ezt a feladatot az államtanács vállalta. Célja a monarchia nagyhatalmi állásának biztosítása volt.1 Énnek alapját azonban nem az örökös tartományokban, hanem elsősorban Magyarországban kereste és találta meg. Magyarország fontosságát kezdettől fogva hangsúlyozták. Stupan, aki szívében sohasem tudta elfojtani a 1 SR (== bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatsratakten) 2321/1764. 16*
