Századok – 1936
Történeti irodalom - Linhartová Milena: Antonii Caetani nuntii apostolici apud imperatorem epistulae et acta. Ism.: Vanyó Tihamér. 204
TÖRTÉNETI IRODALOM. 205 Az összegyűjtött anyag kiadását, mint a jelen kötet mutatja, a közoktatásügyi minisztérium vállalta. A cseh munkaterv teljesen méltó a német teljesítményekhez. Amennyire az eddig megjelent egyetlen kötetből megítélhető, szintén a császári udvarban szolgálatot teljesítő nunciusok egész működésének ismertetésére törekszik, alaposan jegyzetelt és bevezetéssel ellátott forráskiadásban. Rendkívül szerencsés gondolatnak tartjuk, hogy mindaz, ami a szerkesztő műve (bevezetés, tartalmi összefoglalás, jegyzet, mutató), latinnyelvű ; maga az anyagközlés természetesen az eredeti nyelven történik. A sorozatot Caëtanus (Caetano) nuncius iratainak négy kötetre tervezett közlése nyitja тег, aki több mint három évig képviselte a Szentszéket a császári udvarban. Az egyházi vagy velük kapcsolatos politikai ügyeken kívül jelsntős szereps volt Rudolf és Mátyás kibékítésébsn. Utóbb azonban kényes hslyzetbe került az udvarral szemben, amikor Lobkovitz Zdenkóval (a későbbi miniszter atyjával) együtt a cseh protestánsok megosztásán és kívánságaik elgáncsolásán fáradozott s e törekvését Rudolf 1609-i felséglevele meghiúsította. Ekkor szívesen szabadult volna Prágából, de ez csak 1G11 elején következett be. Addig elsősorban a katolikus német fejedelmek szövetségének ügye foglalkoztatta. Ezt eleinte nem találta időszerűnek és szükségesnek s nem is viselte a szívén, de később már belátta fontosságát. Azután több éven át Spanyolországban volt pápai követ, majd érseki székhelyén, Capuában élt ; itt érte a bíborosi kitüntetés. Caëtanus prágai iratainak első kötete, L. tollából, a birodalom belső csendje folytán elsősorban egyházi ügyeket foglal magában. A munkában nagyon sok a magyar vonatkozás és a kimondottan magyar anyag, még pedig nemcsak egyházi, hanem politikai is. Ez, mivel csak egy év iratairól van szó, természetesen nem olyan sokszínű, mint a jóval nagyobb időt felölelő és sokkal tömörítet -tebb vatikáni származási! magyar kiadványokban, de nem egy kérdésnek az alakulása igen szépen figyelemmel kísérhető benne, s éppenséggel oly mozzanatok, amelyek eddigi irodalmunkban vagy egyáltalában nem, vagy csak futólag szerepelnek. Forgách érsek neve igen sokszor kerül elő a kötetben, személyiségét a nuncius rendkívül nagyra becsülte és a magyar ügyekben ő volt legfontosabb tanácsadója. Mivel Rudolf bíborosjelöltjei nem tetszettek a Szentszéknek, a nuncius a mindkét részről értékelt Forgách nevét vetette föl, aki még 1607-ben el is nyerte a bíbort. Sok szó esik a jelentésekben a magyar politikai ügyekről, a küszöbön álló országgyűlés kilátásairól, a magyarok elkeseredett hangulatáról, a hajdúk lázadásáról, az erdélyi ügyekről, Rákóczi Zsigmondról, Báthory Zsigmondról és Gáborról. Sokat foglalkoztatja a nunciust a zenggi püspökség ügye, amelynek élére az udvar Marchesi püspök helyébe mást akart volna állítani, míg a Szentszék védte a meglévő püspök jogait. A magyarországi vallási állapotokról is van több érdemes jelentés, amelyek a
