Századok – 1936
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 163–203
DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA 1561 1571. 201 tizmus arcát ez a nemzedék már egészen másnak ismerte, mint a megelőző, de különben is Karácsony György nyilván épp oly kevésbbé bontotta ki egyelőre az újrakeresztelés lobogóját, mint Arany Tamás meg Somogyi Máté : ezek beérték egyelőre a szentháromságtagadással s más különleges tanok hirdetésével, az oláh parasztpróféta lelkében pedig valószínűleg egy sioni parasztkirályság álma ködlött, amelyhez képest a keresztség kérdése nem volt többé elsődleges fontosságú.1 Egy kortárs azonban mégis jól látta Arany és a fekete ember, tehát antitrinitárizmus, anabaptizmus, spiritualista-eschatologikus rajongás és forradalmi népmozgalom összefüggését ; Bornemisza Péter 1584-ben együtt emlegeti őket : „Tehát, ha valaki most támadná, ki mondaná, hogy Isten küldötte őtet és új tudományt hirdetne, nem kell annak hinni, mint Arany Tamás és Boldog Józsa, és amaz fekete ember és az új keresztyének, kik azt költötték, hogy Isten jelent meg nekik, Szent Lélek szólt álmokba, kik oly tudományt hirdetnek, mely ellenkezik az evangéliummal, azért az a tudomány átkozott."2 Hogy pedig Bornemisza fekete emberen nem a közel félszázaddal azelőtt élt Cserni Jovánt érti, annak bizonysága egy másik helye, ahol előadja, hogy : „egy fekete ember 1570 tájban csuda híres hadat támasztott vala, mintha ő megvenné töröktől Magyarországot. Mert Isten neki álmában megjelentötte volna. Ki miatt mind magát, mind népét levágák".3 Boldog Józsáról semmi részletet nem tudunk4 — „boldog" neve ugyan, éppen Bornem-1 Egy emberöltővel azelőtt még az erőszakosan apokaliptikus anabaptista irány, mely Münsteren kívül egyebütt is kísérletezik forradalmi felforgatással, a felnőttkeresztségben ,,a Krisztus eljövendő birodalma harcosainak szövetségi jegvét" látja. Correl i. m. 19. 1. 2 Praedikatioc . . . Detrekő és Rárbok, 1584. (R. M. К. I. 207). 25. levél. Ugyanott, a már előbb i? idézett 73. levelen, miután megemlékezik a nyírségi nagy hajviselő bódogokról, így folytatja : „Nem régen az után egy Fekete ember támada, ki sok népet veszte, midőn el hitetné, hogy ő fegyver nélkül meg veszi Magyar országot. És a török miatt az esztelen nép levágatott ki miatt ő magának Kassán vötték fejét.*' (Schulek Tibor szíves közlése). Itt megint egy ój változattal találkozunk a fekete ember végét illetően is ! 3 Oerdoegi Kisirtetekroel . . . Sempte, 1578. 871. 1. (R. M. K. I. 148.). Schulek Tibor szíves közlése. 4 Egy Jósa nevű dominikánus szerzetes (Fráter Jósa), padovai egyetemi hallgató 1551. október 18-án ír Padovából segélykérő' levelet Révay Ferencné Paksy Annának, akinek a fiai akkor szintén a padovai egyetemen tanulnak s akinek jobbágyi szolgálatában állott egykor Biharmegyében, Körösszegen és Szentgyörgyön a fráter apja és anyja is. Meggondolva, hogy az antitrinitárius szellemű Gribaldi Mátét épp akkoriban hallgatják a padovai egyetemen nagy lelkese-
