Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 7 bőven megismerhető képe minden változatossága mellett is, megint az egységes alapjelleget domborítja ki. Tudnunk kell ehhez először is, hogy a bennszülöttek ábrázolásain a férfiak túlnyomó többségben római ruhát viselnek s alig-alig látunk valamit rajtuk az ősi viseletből. Ezzel szemben a nők legtöbbnyire eredeti népi ruházatukban jelennek meg. V. Geramb szerint1 nem is a kelta divatra, hanem egyenesen a kora vaskori, hallstatti viseletre nyúlnak vissza azok a nehéz gyapjúszövetek, amelyekben ezek az asszonyok jártak. A hosszúujjú alsórulia felett olyan felsőruhát látunk rajtuk, amely eredetileg egy mellső és egy hátsó kötényből állott s a vállon össze volt tűzve két hatalmas fibulával2 : ha később oldalt össze is varrhatták a kettőt, igen jól megfigyelhetjük ősrégi származása bélyegét. Volt azután mindenféle lokális változat a bennszülött ruhaviseletben, amelyekre persze nem térhetünk ki most ; lényeges azonban, hogy megtaláljuk ennek a divatnak különféle variánsait a görbe hegyek országában és Szerbia területén is.3

Legjellemzőbb e kosztümökben a fej viselet. Virunum. környékén (Karintliiában) egy felfelé szélesedő hengerded sapkát viseltek, Flavia Solva körül (Leibnitz, Stájerország) az asszonyok egy sajátságosan hajtogatott kendőt tettek a fejükre, de mindkét viselet Pannoniában is megtalálható ; egy másféle, turbánszerűen összehajtott fejkendő inkább pannóniai különlegességnek látszik. Egészen sajátos a lajtavidéki festői prémes kalpag, melynek széles karimáját felgyűrték. Széltében el volt terjedve viszont a vállra eső fejkendő errefelé mindenütt.4 Azokat az ékszereket, amelyeket ezekhez az ősi kosztümökhöz viseltek, jól ismerjük a sírleletekből is. Legjellemzőbb az a garnitúra, amelyet Bajorországtól Moesiáig megtalálunk s amelyben két hatalmas, áttört díszű tűtokos, ú. n. „pannóniai" vagy ,,noricumi" szárnyasfibula mellett a vállon alkalmazott állatfejes bronz 1 V. Geramb : Die norisch-pannonische Tracht. (Steierisches Trachtenbuch. I.) 1933. 123. 1. 2 U. о. 174. sköv. 1. — A női viselet részleteire nézve lásd Láng M. hasznos dolgozatát (Jahreshefte d. Osterr. Arch. Inst. 19/20, 1919. Beiblatt. 207. sköv. 1.), mellyel Hampel kezdeményezését továbbfejlesztette. 3 C. Patsch : Wiss. Mitt. aus Bosnien-Herzegowina. 9, 1904. 240. sköv. 1. ; 11, 1909. 159. sköv. 1., 70—72., 87., 124. kép. — F. Studniczka, Arch. Ер. Mitt. 10, 1886. 211. 1. — N. Vulic : Antikni spomenici nase zemlje. 1931. 104. 1. 250. sz. (Nis) ; 115. 1., 280. sz. (Pec). 4 V. Geramb i. m. 191. sköv. 1.