Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

1 156 ALFÖLDI ANDRÁS. a szabadon álló sírkápolna (aedicula) típusa, amit Nagy L. fog hamarosan kimutatni.1

A síroltár származását illetőleg Florescu Noricumra gondol,2

de kérdés, hogy nem Moesiae a forrás,3

a bozontos fej a két síroroszlán között,4

az asztrális jelképek5

stb., mind felénk mutatnak. — De csakis Pannónia közvetíthetett keletre számos galliai-kelta hatást is. A kulcsot vagy pörölyt tartó várhelyi Sucaelus—Dispater és Proserpina—Nantosvelta-Teliefek" ilyenek, stb. Igen hatásos tényező volt a középdunai kultúrkör dáciai terjeszkedésében a belsődalmáciai népelemek odavándorlása is.7 De nem jelentéktelenebb Dáciában a jórészt görög altalajú moesiai-thrák hatás sem, amely már nem a Nyugathoz segített kapcsolni ezt az országot. Az említett thrák lovasheros kultuszának emlékei hasonlíthatatlanul erősebben jelentkeznek itt, mint Pannoniában.8

Ha a Diana regina kultusza erősen jelentkezik a dáciai köveken,9

akkor ez nem más, mint a moesiai thrák területről jövő "Артещд ßaffiXriiri ;10 ugyanez a dáciai Liber-Libera-kultusz nagy szerepének háttere,1

1

amely istenek reliefjein már atipikusan moesiai-thrák stílus is elárulja eredetüket.1

2

A síremlékeken is jelentkezik 1 Dáciai síraediculák : Fr. Cumont, Arch. Epigr. Mitt. 17, 1894. 24. sköv. 1. (Marosnómeti.) —Jahreshefte 5, 1902. Beibl. 95. 1. 20. kép (Kolozsvár). E. Panaitescu, Anuarul Com. Mon. Ist. 1930— 31. 111. sköv. 1., II—Ш. t. és 4. stb. ábra (Zutor). Buday A., Dolgozatok 7, 1916. 66. 1. 13. kép. Gr. Florescu, Ephem. Dacor. 4, 1930. 80. sköv. 1. 2 U. o. 142. sköv. 1. (v. ö. 106. sköv. 1.) 3 A sírszobrok divatja oly általános volt, hogy eredetét Dáciában nem lehet speciális ismérvek nélkül eldönteni ; de jöhettek ezek is tőlünk. V. ö. Múz. és Könyvt. Ért. 1, 1907. 141. 1. 5. ábra = u. o. 4, 1910. 14. 1. 1. ábra. 15. 1. 2. ábra, 14. sköv. 1. 4—8. ábra. 4 Utoljára : S. Ferri i. m. 252. sköv. 1. 5 Gr. Florescu, Ephem. Dacor. 4, 1930. 85. 1. 11. kép. 6 Kuzsinszky В., Arch. Ért. 1907. 119. sköv. 1. 1—3. kép. ' Dácia ós Dalmácia összeköttetéseit kidolgozta C. Patsch, Wiss. Mitt. 6, 1899. 262. sköv. 1. 8 Példák : Téglás I., Arch. Ért. 1906. 434. sköv. 1. ; Téglás G., Arch. Ért. 1908. 82. sköv. 1. ; Hampel J., Arch. Ért. 1911. 416. sköv. 1. ; Buday A., Dolgozatok [Szeged] 2, 1926. 1. sköv. 1. 9 O. Seeck, Realenz. IÍ A./l. 472. 1. 10

V. Párvan, Dacia, 1928. 163. 1. 11

A. v. Domaszewski : Die Religion des röm. Heeres. 1895. 54. 1. és u. az : Abhandlungen zur röm. Religion. 41. 1. — G. Wissowa, Rochers, Lexikon II. 2027., 2030. 1. Máskép : С. Patsch, Wiss. Mitt. 6, 1899. 225. 1. 4. jegyzet és 226. 1. 12

Példák : Buday A., Dolgozatok [Kolozsvár] 7, 1916. 42. sköv. 1. — C. Daicovici, Anuarul Inst. Stud. Clas. 1928—1932. 119. 1. 5. sz.