Századok – 1936

Szemle - Halecki O.: La Pologne de 963 á 1914. Ism.: Ungár László. 120

120 SZEMbE. mi hatásról Lempicki lembergi professzor értekezik, aki már több szakmunkájában kimutatta, hogy a német irodalmi hullámmozgások mindig idegenek maradtak a lengyeltől, amely az újkorig az olasz hatások felé fordult, az újkorban pedig a francia kifejeződést kereste s annak jelenségeit alakította át lengyellé. Határozottan visszautasítja Nadlernek azt az állítását, hogy Mickiewicz szellemében német reminiszcenciák nyilatkoznak meg. Mickiewicz annyira lengyel érzést és ezen belül oly nagyfokú individualizmust fejez ki, hogy nála — mint, a zseninél általában — csaknem a nevetségesség határán mozog külföldi hatásromantikát keresni. Hasonlóan érdekesek Uminski lembergi professzornak a barokk és rokokó művészetéről és vallásos életéről nyújtott fejtegetései, aki a lengyel barokk sajátságos alkatában önálló művészi törekvéseket fedez fel s ha hatásról beszél, ez a művészek franciaországi útjain keresztül jelentkező francia befolyás és nem német, mert ennek dekorációja és belső tartalma egészen eltér a lengyeltől. Különösen érdekesek magyar szempontból a jog- és társadalmi életre vonatkozó megjegyzések, amelyek részlettanulmányok alapján mutatják ki pl. a sanoki földön élt önálló lengyel jog létezését. Tymieniecki poznani egyetemi tanár a „lengyel jog" korábbi, a német gyarmatosítás előtti megjelenéséről már több munkát is írt s azok alapján tudományos meggyőződésének teljességével állítja, hogy a német jog csak a városokban terjedt el, de jóval későbben, mint a mazóviai vagy sanoki jog. A társadalmi élet terén pedig magyar hatásról kell beszólni, mint Wojciechowski tanulmánya mondja : a lovagi — nemesi jog (jus militare) magyar közvetítéssel terjedt el, aminthogy a hűbériség fejletlen lengyel formái jóval közelebb állanak a magyar serviens-familiaris intézményhez, mint akár a német, akár a francia feudalizmushoz. A lengyel szakirodalomnak ez eredményeit, melyek a német tudománynak már nagyon is jól ismert módszereit alapos tudományos felkészültséggel utasítják vissza, mi — hasonló helyzetben lévén — csak örömmel üdvözölhetjük. A politika jelszavas hangoztatása nélkül még jobban lehet a politika érdekeinek használni, s éppen emiatt mindig óvakodnia kell minden nem szaktörténésznek akkor, amikor olyan német könyv kerül a kezébe, melynek címe Németország és valamely szomszéd állam kulturális fejlődése, vagy hasonló tartalmat fejez ki. S ha a jelen esetben a további kutatások nem is fogják mindenben a lengyel historikusokat igazolni, egyöntetű ellenfellépésük, majdnem demonstrációjuk mindenesetre annak valószínűségét rejti magában, hogy a német tudomány — ha nem is tudatosan, de valami interpszichikai német alkat következményeként — nem a történelmi valóság jelenségeit írta le, hanemsajátos látásmódjának eszközeivel dolgozott. Komoróczy György. Halecki. 0.: La Pologne de 963 à 1914. Essai de synthèse historique. Paris, 1933. Librairie Félix Alcan. 8°. 345 1. Ez a rövid összefoglalás az 1933-i varsói történettudományi kongresszus tagjainak tájékoztatására készült. H. előadásában a hagyományos szempontok érvényesülnek ; az események csoportosítása, a belső fejlődés rajza az államélet történetét hangsúlyozza. A felosztásig jórészt külpolitikai és katonai események előadása köti le a szerző figyelmét, semmi a nemzet mindennapi életéről, gazdasági, társadalmi és művelődési összetevőkről : az állam története ez nemzet nélkül. Annál érdekesebb az orosz, osztrák és porosz uralom alá került lengyelség életének, sajnos, egészen rövid összefoglalása. Az orosz impérium alá jutott rész szabad fejlődése a felkelések kezdetével 1830-ban véget ér és a