Századok – 1936

Szemle - Müller Georg: Die deutschen Landkapitel in Siebenbürgen und ihre Dechanten 1192–1848. I. Ism.: Barta István. 111

SZEMLE. 127 pangás állott be és még a részletkutatás terén is kevés új eredménynyel gyarapodtunk. Az egyes szerzetesrendek munkásságáról is roppant hiányosak az ismereteink, pedig nemzetünk életében a szerzetesrendek mindenkor igen előkelő szerepet vittek és ez a szerep a hazai történelem egy területén se hanyagolható el. Annál nagyobb örömmel kell fogadnunk ezt az emlékkönyvet, amellyel a trianoni béke folytán igen súlyos helyzetbe került premontrei rend ismét tanújelét adta annak, hogy a magyar kultúra építésében a jövőben is hajlandó és képes fontos szerepet játszani. Az emlékkönyvet Bodnár Rémig sorai vezetik be, röviden világos képet adva Madelaine nyomán Szent Norbert életéről, egyéniségéről, a rend megalapításáról, hozzáfűzve néhány szóban magyarországi történetüket ; az értekezést jó bibliográfia fejezi be. Kumorovitz Bernát ,,A leleszi prépostság tagjai és hiteleshelyi személyzete 1569-ig" e. értekezésében a címben foglaltakon túlmenően a prépostság belső szervezetéről és a hiteleshelyi működésről is képet nyújt. A szerző óriási munkával a lehetőség szerint teljes névsort állított össze, amelyet még nemzetiségi és társadalomtörténeti szempontból is fel lehet majd a későbbi kutatóknak használniuk. Oszvald Arisztid Fegyverneky Ferenc sági prépost, rendi visitator (1506—1535) munkásságát ismerteti nagyobb terjedelmű értekezésében. A mohácsi vész táján uralkodott zavaros időkben Fegyverneky küzdött nagy eréllyel a commendatori rendszer és más visszaélések ellen, meg akarva valósítani Magyarországon is azokat a rendi reformokat, amelyek a 15. század második felében indultak meg az anyamonostorban. Gábriel Asztrik a breviárium-tipusu kódexekről értekezik. A breviáriumok kialakulásának általános ismertetése után sorra veszi a magyarországi ilyen típusú kódexeket. Függelékül adja a Magyarországon található ismertebb psalteriumok és breviáriumok jegyzékét a további kutatások megkönnyítése céljából. Végül a Lányi-kódex eddig kiadatlan latin szövegét közli. Horváth Tibor Antal a 18. században sok hányattatáson átment türjei premontrei prépostságról ír. Hermann Egyed Zásio András jászói prépost életéhez fűz újabb adatokat, főként tanári és teológiai irodalmi munkásságát világítja meg. Részletesen boncolja munkáit, főleg a szentírástudományiakat, mindig szem előtt tartva, milyen hatást gyakoroltak rájuk a különféle szellemi áramlatok. Végül Zásio munkáinak pontos és teljes bibliográfiája következik. A premontrei rend nagyhírű történetírójának, Mallyó Józsefnek (1744—1818) életével és munkásságával Vidákovich Aladár értekezése ismertet meg bennünket, egyben kivonatát adja a Mallyóhoz intézett leveleknek. Az utolsó cikk Kovács Lajos megemlékezése Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus, megyés apátról, aki átsegítette a rendet a háború utáni válságon és a csonka országban talaját vesztett rend számára megalapította a gödöllői házat és nevelőintézetet. Az emlékkönyv nemcsak a részletkutatást vitte előre, hanem sok új szempontot is vetett fel, amelyeket egy későbbi szintézis és más rendek történetírói is figyelembe vehetnek. Még külön ki kell emelnünk a könyv elsőrangú kiállítását és szép illusztrációit. Csapody Csaba. Müller. Georg: Die deutschen Landkapitel in Siebenbürgen und ihre Dochanten. 1192—1848. Ein rechtsgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte der deutschen Landeskirche in Siebenbürgen. (Beiträge zur Verfassung«- und Verwaltungsgeschichte der Deutschen in Rumänien. 8. Heft.) Hermannstadt 1934. 8°. 180. 1. Az erdélyi szászok