Századok – 1935

Történeti irodalom - Pfeiffer János l. Lukcsics Pál 96

TÖBTÉNETI IRODALOM. 97 a jogaikba visszahelyezkedni törekvő püspökség és az ennek végsőkig ellenálló várkapitányok, illetőleg városi magisztrátus küzdelmeit jelenítik meg. A könyv, természetének megfelelően, nagyobbik felében művészettörténeti vonatkozásban fontos adatokat tartalmaz. Fennálló, lerombolt, illetőleg újonnan emelt épületek históriáját. A legnagyobb figyelemmel kísérik nyomon a XVIII. század építkezéseit. Nagy püspököknek, egy Acsády'nak, Biró Mártonnak, Rollernek tevékenysége nyer e fejezetben részletes megvilágítást, de nem mellőzik el a szerzetesrendek és magánosok kisebb jelentőségű építkezéseit sem. A század első felében különösen Biró Márton emelkedik ki, aki már mint kanonok és nagyprépost elárulja a későbbi nagykoncepeióju építkező püspököt. A század második felének meghatározója Koller, illetőleg az általa kezdeményezett püspöki palota. Ismeretlen művésznevek hosszú sora és hiányosan ismert mesterekre vonatkozó fontos kiegészítő adatok légiója teszik nélkülözhetetlenné ezeket a fejezeteket. E hevek annál is fontosabbak, mert fennálló emlékekhez kapcsolhatók s e réven a meginduló stílkritikai kutatás kitűnő támaszpontokhoz jut. Tiethardt József építőmester, Anteszner József festő és a szobrász Schmidt Ferenc József tevékenységének körvonalazása máris nagy értéket jelent viszonylag s joggal várható, hogy úgy ezek a nevek, mint a további ezirányú kutatás mihamarabb el fogja oszlatni azt a ködöt, mely a magyar vidék XVIII. századi művészettörténetét takarja. A kötet súlypontja azonban ebből a szempontból is az utolsó fejezetre esik, amelyben a szerzők a hazai késő barokk építészet egyik legjelentékenyebb mesterének, Fellenthali Fellner Jakabnak életére és működésére vetnek oly élénk világot, hogy adalékaikhoz szinte semmi hozzátennivaló nem maradt. Minden levéltári kutatónak például szolgálhat az a mindenre gondoló módszeres leleményesség, amellyel a szerzők Fellnernek' születési helyét és idejét kiderítették, helyesbítve ezzel egy már beidegződött tévedést. Fellner Jakab, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök megbízása folytán, mint a püspöki palota tervezője kerül Veszprémbe. Természetesen az építkezést nem vezethette személyesen ez a nagyon elfoglalt mester, hanem mint egyebütt is, pallérjainak egyikével, Hauensteiner Vencellel végeztette a tényleges munkát s maga csak ellenőrző szemléken vett részt. A püspöki palotán kívül egyéb épületeket is tervezett a városban, így az ú. n. „Aggpapok házát", a szemináriumot stb. Fontos még a püspöki palota freskóinak szerzőmeghatározása. Bár az egyenesen ezekre a freskókra vonatkozó feljegyzésekben nyoma sincsen a festő nevének, kerülő úton mégis sikerült az egész freskóműre vonatkozóan okmányszerűen bizonyítani azt, amit a stílkritika részben már régebben állított, hogy t. i. a freskók szerzője Johann Cimbal, ez a Magyarországon, illetőleg a Dunántúlon széles körben foglalkoztatott, középszerű bécsi festő. Kisebbjelentőségű iparosok, technikai szakemberek, tanult és auto-Századok. 1935. I—III. 7