Századok – 1935
Történeti irodalom - Holub–Paczewiczowa; Zofia: Osadnictwo pasterskie i wędrówki w Tatrach i na Podtatrzu. Ism.: Kniezsa István 86
TÖBTÉNETI IRODALOM. 87 hatóbban mélyedve el a sokoldalú, több rendkívül fontos és érdekes elem összekeveredéséből keletkezett kárpáti pásztorélet vizsgálatába. A kérdés ennek ellenére ma sincs lezárva, sőt ma néhány problémát még sűrűbb homály fed, mint amilyen a kutatások legelején látszott. Ennek a kérdésnek szentelte a szerző is munkáját. Az egész problémából azonban csak a Tátravidék, valamint az ezzel szorosan összefüggő területek (Szepes, Árva, Liptó) pásztoréletével foglalkozik, míg a Felvidék többi részét Kubyjowicz Wl. vizsgálja, akinek már számos idevágó részletmunkája jelent meg.1 A szerző geográfus, Kubyjowicz-csal együtt a krakkói Sawicki professzor tanítványa, aki elsőnek tűzte ki feladatául az egész tót, morva, lengyel és rutén terület pásztorkodásának rendszeres feldolgozását és akinek számos idevágó, a maga nemében mintaszerű tanulmányt köszönhetünk. A kérdést tehát elsősorban a geográfus szemüvegén keresztül vizsgálja, de tekintetbe veszi a történeti fejlődést is, sőt ennek igen terjedelmes fejezetet szentel. Csak a nyelvészeti oldalt hanyagolja el úgyszólván teljesen, noha éppen e kérdésben a nyelvészeti tanulságok rendkívül fontosak. Ez az oka annak, hogy szerző némely eredményei nem állják meg a helyüket. A hatalmas munka három főrészre oszlik. Az első a pásztortelepek természeti és gazdasági adottságaival, azoknak mai helyzetével foglalkozik (1—133. 1.). A különböző hivatalos és nem hivatalos adatok, de kivált saját tapasztalatai alapján, amelyeket éveken -át tartó rendszeres helyszíni kutatása alapján szerzett, beható, sőt aprólékosságig menő pontos képet ad a pásztortanyák (lengyel szalas, tót salai < m. szállás) elhelyezésére gyakorolt térszíni, éghajlati és más természeti befolyásokról, a tanyák mai elhelyezéséről és a Tégebbiek nyomairól. Nagyon érdekes a pásztorkodás típusait tárgyaló fejezet. Bár a Tátravidék pásztorkodása mind gazdaságilag, mind etnográfiailag, építészetileg, sőt a pásztorterminológia tekintetében is a leglényegesebb pontokban egyforma jellegű, ami kétségtelenül azonos eredetére vezethető vissza, mégis az egyes vidékek között számos fontos eltérést találunk. Ezek az eltérések különösen a Tátra lengyel ós tót oldala között nagyon szembeszökőek, ami arra mutat, hogy az évezredes állandó országhatár a két terület egyöntetű fejlődését nagy mértékben akadályozta. A kettő közti különbség többek között abban is mutatkozik, hogy a lengyel oldalon a pásztorkodás individuális, azaz minden gazda külön a sóját legelőjén legeltet, míg a tót oldalon kollektív, a hatóság rendszeres ellenőrzése alatt álló közös legeltetés dívik közös pásztorral és közös legelőkkel. További fejezetekben a pásztortanyák szervezetét és a legelők tulajdonjogi viszonyait tárgyalja. 1 Zycie pasterskie w Beskidach Wschodnich (A keleti Beszkidek pásztorélete) Prace Inst. Geogr. Un. Jag. No. 5. Krakow 1926. Zycie pasterskie w Beskidach Magurskich (A Magurai Beszkidek — Kelet Árva —- pásztorélete) Prace kom. Etnogr. Pol. Akad. No. 2. 1927. Туру pastierského zivota na Slovensku (A pásztorélet típusai a Felvidéken) Sbornik Múz. Slov. Spol. XXIV. Turc. Sv. Martin, 1930. Badania nad zyciem pasterskiem na Slowaczyznie (Kutatások a felvidéki pásztorélet fölött) Bratislava, III, 1929.
