Századok – 1935

Pótfüzet - PÉTERDI OTTÓ: A Balaton-Felvidék német falvai 693

714 péterdi: a balaton-felvidék. [202] bakonyaljai falvak határának vizsgálatában megállapíthattuk,1 hogy a középkori helység az erdő és műveltföld határvonalának egy pontján terült el. Közvetlenül a falu szomszédságában pedig egy tó, a birka-mosótó volt. Határozottan csak ez a tó mutatható ki Veszprémfajsz, Németbarnag és Vöröstó mellett, egyéb nem. Tótvázsony határában egy dűlőnév : Kövesgyür vagy Gyűr, honfoglaláskori szláv települési formát őrzött meg. A vidéken szétszórtan szlávok éltek. Biztonságukra szolgáltak a kis emelkedésen levő körsáncok, a gyűrű. Ez volt a kis szláv sziget központja.2 A Veszprém—nagyvázsonyi törésben halad ma a Veszprém—tapolcai, hajdan sümegi országút. A régi út mellett talán a legrégibb falutelepek éppen Tótvázsony és Nemesvámos. Jellemző, hogy nem épültek az országút mellé, hanem tőle körülbelül másfél kilométeres távolságban. A tanulmányunkba felvett falvak egy utcából állnnk (Längendorf). Örvényes kivételével nem útvonalat kísér az egyenes házsor. A templom a faluvégen áll. Németbárnagon két ház épült egymásmögé egy házhelyre. Ezt a jelenséget nem mernénk kizáróan azzal magyarázni, hogy a telepítési szerződés meghatározta a házhelyek számát. Veszprémfajszról ugyan olvassuk az említett panasziratban, hogy a házhelyek számát úgy játszák ki a telepesek, hogy az udvarba is építkeznek. Vöröstó felesleges népessége pedig Tótvázsonyba költözött.3 Nemesvámos azonban tipikus kisnemesi helység volt, mégis az apák fiaik számára az udvarban építettek családi házat. Némely udvarban tizet is találunk úgy, hogy egész kis rendetlen utcát alkotnak nvomorúságos színezettel. Péterdi Ottó. 1 Péterdi i. m. 55. - V. ö. zalamegyei Tapolca (szláv ,hévíz') melletti Gyűr-hegyet, vagy 1233-oklevélben említett Körösgyür hegyei valahol a király Bakonyában (északi Bakonyban). Hazai okmt. IV. 18. 3 Pesty : Helységnévtár. Kiadásért felelős : Dr. Domanovszky Sándor. 23.069. — Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. (F. : Thiering Richárd.)