Századok – 1935

Pótfüzet - PÉTERDI OTTÓ: A Balaton-Felvidék német falvai 693

[183] a balaton-felvidék német falvai. 701 és megmondják hol voltak és vannak. Rote Wiesen 3 (Vörösrétek 1930, a vörös, agyagos földek végében), Grabenwiesen 6 (Árokréti 1930, itt forrás van, vizét árok vezeti el), Buckel -wiesen 5 (Hegyréti 1930, ma szántó). A határ többi része erdő Recsek- és Som-hegy. A község 1850-es években vette át. Addig is legelőül szolgált.2 Néhány szóval meg kell még emlékeznünk a hajdani Kis-Hidegkútról. Csatár-puszta jobbágyai laktak itt a NVIII. században. Majd 1794-ben Nagyhidegkútról népesítették be.3 Három dűlője van. A Tótvázsony és Hidegkút közötti hegyvonulat déli lejtőjén, az Eresztény (a), melyért 1780-ban pereskedtek is a tótvázsonyiakkal (Belső dűlő 1930), a Csatáríickerl vagy Szőlőcsatár b (Nemesi dűlő 1867, 1930) és a Heide ^ Legelő с (Malomdűlő 1867, 1930). A fentebb említett forrás vize hajtotta a malmot, mely 1768-ban még nem működött. A dűlők nevét szemlélve, feltűnő a legutolsó földmérők eljárása a névadást illetően. Néhol fordították csak le magyarra a hagyományos neveket — ami rendben is van —, a legtöbb helyen azonban eltűntettek megbecsülendő helytörténeti értékű neveket. Németbarnag. A török időkben Barnag lakossága is megfogyatkozott. Az 1715-ös összeírás 11 magyarnevű telkes jobbágyot és 3 zsellért sorol fel. Ebben az évben kezdik telepíteni. A földek még ki sincsenek osztva. A hagyomány szerint Szentes és Tur (Mezőtúr?) vidékéről származnak (v. ö. Turi-hegye dűlőnevet) és 1720—30-ban költöztek ide.4 Az új telepesek nem szaporodtak, mert az 1720-as összeírás újra csak 10 magyar jobbágyról tesz említést, akik 6y2—6% hold földet szántanak két dűlőben. Bél Mátyás5 szerint 1730 körül jöttek nagyobb számban katolikus német telepesek. A hagyomány szerint 1725-ben Svájcból sereglettek be.e Ez természe-1 Az Alsóőrsre vonatkozó 1478-as oklevélben olvasható liydegkwthygyerghhagyomana nem identifikálható. Veszprémi püspöki lvt. 2 V. ö. 1768-as urb. tab.-ban a jobbágyoknak nincs erdeje. Vályi i. m. II. 172. Thiele : Königreich Ungarn. 1833. II. 167. Fényes E. : Magyarország mostani állapota. I. 440. 3 Pesty : Helységnévtár. 4 Pesty : Helységnévtár. 6 Not. Hung. Com. Veszprém. 6 V. ö. Németh : i. m. 76., ahol 1714 a telepítés éve. — Pesty : Helységnévtár.