Századok – 1935

Pótfüzet - EMBER GYŐZŐ: Magyarország és az államtanács első tagjai 554

562 EMBER GYŐZŐ. [44] századon keresztül a csonka magyar királyság, nyakán a törökkel, szemben Erdéllyel, több gondot okozott az új dinasztiának, mint amennyi örömöt szerzett. Jelentősége a nyugati tartományokéval szemben elenyészett, a Habsburgkirályok szeme mindig csak nyugat felé tekintett, nagy nyugati birodalom gondolata izgatta képzeletüket. Kelet felé csak nyugtalan pillanataikban néztek, holott ha minden erejüket a török kiűzésére fordították volna, az egyre homályosabb fényű félhold már korábban lebukott volna a magyar égről. A török birodalom belső viszonyait nem ismerték,a régi nagy támadások Bécs falai alatt utoljára fellobbanó fényénél látták csak meg, hogy ütött a leszámolás órája. 1718-ban már balkáni hódításokkal dicsekedhetett a győzedelmes savoyai herceg. A visszafoglalt területeknek csak egyrészét egyesítették közigazgatásilag a királysággal, Erdély, a Temes-vidék, a határőrvidékek egyelőre külön hatóságok kezén maradtak. Szerkezetükben voltak ugyan különbségek, de valamennyien a monarchia mérlegének keleti serpenyőjébe estek, s amikor a XVIII. század elején a nyugati nagy tervek keresztülvihetetl ennek bizonyultak, jelentőségük megsokszorozódott. Az új helyzetet III. Károly még nem méltányolta, Mária Terézia előtt is csak fokozatosan vált tudatossá s következményeit csak uralkodása második felében vonta le. Az osztrák örökösödési háború — Magyarország jelentős támogatásával — aránylagos sikerrel ért véget : a monarchia fennmaradását másfél századra biztosította. A teljes siker elmaradását a német-cseh tartományok szervi hibáival magyarázták. Ezeket Haugwitz kijavította s a hétéves háborúban feltették a nagy kérdést : nagyhatalom-e a monarchia? A válasz nem volt tagadó, de nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyhatalmi állás alapjai gyengék, a szilárd alapot csak Magyarország és a német-cseh tartományok együtt alkothatják. A pragmatica sanctióban éles megfigyeléssel megállapított egymásrautaltság gyakorlati igazolást nyert. Magyarország jelentékeny mértékben kivette részét a hétéves háború terheiből is, de korántsem fejtette ki azokat az erőket, amelyek egyelőre csak mint lehetőségek kihasználatlanul szunnyadtak ölén. Magyarország szempontjából a hétéves háború, s általában Mária Terézia uralkodásának húszéves első fele ezzel a megállapítással és az ezen alapuló célkitűzéssel zárult. A Magyarországban rejlő lehetőségeket valóra kell váltani, e cél elérésére minden használható eszközt meg kell ragadni, ebben foglalhatjuk össze a célkitűzés lényegét. Magyarország szervezete a múltban is eltért a német-cseh tartományokétól, ez a különbség a német-cseh