Századok – 1935

Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513

[5] A BOLGÁR-TÖRÖKÖK KAPCSOLATAI A MAGYARSÁGGAL. 517 belenyugodni a változhatatlanba, követei még Attila nyelvén szólnak a császárhoz, Dengizik nem akarja alázatosan előadni a kérelmét, hogy fogadják be népével a Birodalomba, amint azt a császár kívánja, hanem követel földet és pénzt, s amikor a császár nem akarja teljesíteni követeléseit,1 felkészül még egy utolsó harcra Bizánc ellen s — talán maga se akarhatott már mást — a harcmezőn lelte halálát.2 A Birodalom szívesen fogadta a betelepedő hún s egyéb, az uralomért való küzdelemben vereséget szenvedett csapatokat, amelyek 466 körül kértek bebocsáttatást. A skireket, sadagárokat s egyes alán csoportokat Kis-Scythiába és Alsó-Moesiába, Attila legkisebb fiát, Irnäket Kis-Scythia szélére, Észak-Dobrudzsába, rokonait Emne-Curt és Ulcindurt (helyesebben bizonyára Emne-Curt az ulcindurokkal) a Vit-, Iszker- és a Lom-folyók mellékeire telepítette.3 Ez azt jelenti, hogy a Birodalom szálláshely fejében a dunai határ védelmét bízta a húnokra és a hozzájuk húzó népekre. Ezt elsősorban az javallotta, hogy a dunai határt éppen azok anépek veszélyeztették, amelyek menekülni kényszerítették a betelepülőket. Tehát az új határőrök a legnagyobb ellenségeik ellen védték szálláshelyeiket és a Birodalmat.4 A végeredmény tehát az, hogy a húnok egy része, közöttük írnak is, mint a velük szövetséges népek egyike-másika is, beletörődött az új helyzetbe, s a Birodalom dunai határán telepedett le a Lom-folyótól a Fekete-tengerig. A húnoknak az új viszonyokba belenyugodni nem akaró elemei pedig kénytelenek keletre húzódni a Dnyeper mellé. * Akkor, amikor Attila birodalmának a végleges bukása bizonyossá lett, amikor ennek a híre és a hatása keletre is eljutott, ott is megindult a népmozgalom. A hún birodalom keleti határán keleti válságok kergette népek nyomakodtak, s nem tudtak előre jutni, míg Attila birodalmának vasszervezete visszatartotta őket. Most egyszerre befúrják magukat a szétmálló nagy testbe. Messze északkeletről jövő népek 1 Priskos ibid. 5883o—36-2 Chron. Pasch, ed. Bonn. p. 323. Marc. Comes ad a. 469. 3 Jordanes ibid. 12620—1275. 4 Jordanes szerint a Birodalom húnjainak Sacromontisi et Fossatisii a nevük. Ibid. p. 124—5. Erre helyesen jegyzi meg Kulakovskij : Istorija Vizantii. Kiev, 1910. I. 324. 1., hogy e név jogi helyzetükre vonatkozik : azt jelenti, hogy a régi milites limitanei, határőrök, granicsárok szerepét betöltő foederati voltak.