Századok – 1935

Tárca - Hivatalos értesítő 508

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. 588 eredetiséget illeti, a „nagyon kétséges" jelzővel kellett volna felruháznia s nem minősítette volna „nagy valószínűséggel autentikusnak", mely 1633-ban természet után készült. A nevezett képen ugyanis (Vayer VI. szám alatt közli másolatát) a jólismert három structollas Panaszi Pázmány-címer helyett (mely a Vayer által közölt képek közül a IV., IX. és XIII. számún is előjön) : aranykeretes kék paizsban, melyet jobbharánt veres pólya (és nem szalag, mint V. írja) vág ketté, két (alul-feliil egy-egy) stilizált arany rózsa (nem pedig cifra arany gomb, mint V. írja) látható. A paizsra fektetett bíbornoki süveg (melynek különben vörösnek kellene lennie, nem feketének), a bíborvörös, kók selyembélésű (jobban mondva hermelin bélésű) címerköpeny, meg a hétágú rangkorona (a bárói rangot a bíbornok különben sem kapta meg, csupán unokaöccse Pázmány Miklós 1628-ban) mind elárulja, hogy a kép, de legalább is a címer, nem lehet régibb a XVIII. századnál. Igaz ugyan, hogy a munkából megtudjuk, hogy a képet 1878-ban renoválták. Ugyancsak rossz állapotban lehetett, ha a festő a strucctollakat veres pólyának, meg aranyrózsáknak nézte ! Vagy milyen bizalmat érdemel olyan festő az arcvonások hűségében, ki a címerben ilyen durva hibát követ el? Ilyen módon még az is feltételezhető, hogy a kép eredetileg nem is Pázmányt ábrázolta, hanem másvalakit. Ha pedig, ami nagyon valószínű, egy címernélküli képre, hogy díszesebb legyen, ráfestette a bíbornok címerét, igazán kissé utánajárhatott volna, hogy milyen is volt az? Vagy a heraldikában annyira járatlan egyén volt a restaurátor, hogy azt képzelte, tetszés szerint alkalmazhat akármilyen címert? Görzsönyi Vargha Zoltán. Ifj. Vayer Lajos a fenti megjegyzésekre vonatkozólag a következők közlésére kérte fel a szerkesztőséget: 1. A mult század magyar műemlék-restaurátorainak csekély történeti és művészettörténeti iskolázottsága közismert, tehát a szóbanforgó portré autenticitáíát az utólag ráfestett címer nem ingatja meg. 2. A címer leírását P. Smida Illuminât О. F. M. volt szíves rendelkezésére bocsátani és így, minthogy közlését személyesen ellenőriznie nem volt módjában, a forráson a pontos címertani leírás szempontjából sem változtatott. Hivatalos értesítő. Az 1934. évi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése : Tisztelt Közgyűlés ! Az igazgatóválasztmány 1935. évi január hó 24-én tartott ülésében alulírottakat bízta meg, hogy a Magyar Történelmi Társulat 1934. évi számadásait megvizsgálják. Van szerencsénk ennek következtében jelenteni, hogy megbízatásunkban az alulírt napon a következőleg jártunk el. Folyó évi augusztus 26-án Balassa Nándor pénztárnok úr ljjkásán megjelenvén, megvizsgáltuk a Társulat pénzkezelését. Eljárásunkat a pénztári napló vizsgálatával kezdtük meg. A főnapló szerint az 1934. évi bevételt 14.801 P 34 fillérben, az 1934. évi kiadást 14.561 P 24 fillérben állapítottuk meg. A főnapló szerint tehát a készpénzmaradvány 1934. évi december 31 -ón 240 P 10 fillér volt, mely összeg a Postatakarékpénztárnak 1934. évi decem-