Századok – 1935

Történeti irodalom - Tomasewski; Edward: Ceny w Krakowie w latach 1601–1795. Ism.: Komoróczy György 482

482 TÖRTÉNETI IRODALOM. ket a Levéltári Közlemények VI. és VII. évfolyamában bő kivonatokban ismertettem). Az eddigi iratközlések után semmiképen se hisszük, hogy pl. a török főváros XVII. századbeli életére —hogy csak ennél a példánál maradjunk — összesen száz irat volna fellelhető, s hogy ez a száz irat, mihelyt könnyű felületes gyűjtéssel kézügybe keiült, alkalmas volna arra, hogy hangos címmel mindjárt kiadassék. A jelek azt mutatják, hogy a török levéltári anyag az elszenvedett elemi csapások dacára sem oly szegény, hogy szívós, rendszeres munkával szebb eredményeket ne lehetne belőle napvilágra hozni. Fekete Lajos. Hoszowski, Stanislaw: Ceny we Lwowie w latach 1701—1914. (Lembergi árak 1701—1914.) Lwów. 1934. 8°. VII+176*+243 1. — Tomasewski, Edward: Ceny w Krakowie w latach 1601— 1795. (Krakói árak 1601—1795.) Lwów. 1934. 8° VIII+88*+ 350 1. (Fr. Buják : Badania z dziejów spolecznych i gospodarczych. 13. és 15. k.) H. munkája az 1928-ban megjelent és már ismertetett első kötet (Századok. 1933. 232. 1.) organikus kiegészítése ; módszerén a szerző nem sokat változtatott, legfeljebb annyit, hogy az ár- és fizetési viszonyok kiszámításánál tízéves periódusok helyett ötéves korszakaszokat vett alapul, amivel a könyvét értékesítő történetírónak gazdagabb, kimerítőbb anyagot nyújtott az összehasonlításhoz. H. és T. munkái ehsmerésre méltó gyümölcsei annak a fáradozásnak, amely Buják Ferenc gazdaságtörténeti intézetében a lembergi egyetemen folyik. Buják kiválóbb tanítványaival feldolgoztatja a nagyobb lengyel városok árfejlődését ; így Krakó, Varsó, Posen, Danzig, Lemberg, Vilno, Lublin ártörténetét fogjuk e munkák révén megismerhetni. Hogy ez a terv mennyire fontos a gazdaságtörténelem számára, azt fölöslegesnek tartjuk részletesebben megindokolni. Elég, ha rámutatunk arra, hogy ilyen módszeres, az árakat és kereseti lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő feldolgozások nélkül fogalmat sem alkothat magának a történetíró az általános anyagi életszintről, a megélhetési viszonyokról, tehát a társadalmi és gazdasági élet igen fontos jellemzőiről. Különösen hiányát érzi a történetirodalom analitikus monográfiáknak, részletes ártáblázatoknak. Simiand nemrég, 1932-ben megjelent nagy terjedelmű könyvében : Recherches... sur le mouvement général des prix du XVIe au XIXe siècle (Paris) csak az angol és francia, kis mértékben, Wiebe munkájára támaszkodva, a német fejlődésviszonyokat boncolgatja, de már a közép- és keleteurópai fejlődéshullámot nem ismeri ; szintétikus munkája tehát nem nyújt képet az általános, egész Európát érdeklő kérdésekre vonatkozólag. Németországban most foglalkoznak az ártörténet részletes feldolgozásának feladataival s e kérdés módszertani alapjait Elsas fejtette ki Zur Methode der Preisgeschichte című kisebb tanulmányában (Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft